Bárth János szerk.: Cumania 24. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2009)

Fábián Borbála: Kecskemét közvilágítása a XIX. században

Kecskemét közvilágítása a XIX. században 315 könyörgő levelek, melyekben a különböző egyházak kérik, hogy a lámpavilágítás terhét a szegény eklézsiákról vegyék le, illetve hogy ha a rendkívüli adón keresztül mindenki viseli a terheket, akkor egyeseket ne sújtson a város a lámpák kiállításának költségeivel is.

1

0 Mivel a tanácsülési jegyzőkönyvekben nincs nyoma, hogy az 50 lámpán túl 1854 után újabb lámpákat rendeltek volna meg, s két évvel később már 62 lámpa szerepel az első fennmaradt lámpajegyzékekben." Csak feltételezhető, hogy egyesek mégis hozzájárultak a lámpaállításhoz vagy a hatóság vett még lámpákat. Azt, hogy 1855-ben már 62 és nem 50 darab lámpa volt az utcákon valószínűsíti, hogy, az 1857-ik év elején 62 lámpának a javítását rendelték el. Az 1857ből származó lámpajegyzék szerint a 62 lámpából került lámpa az egyházak tulajdonában lévő épületekre - ugyanúgy mint néhány polgár házára. A 62 lámpából az egyik, mivel photogen lámpa volt, valamelyik kereskedő ajándékaként került a város tulajdonába. A lámpák számának pontos megállapításában a szolgabíró rendelete nem segít, mivel ez csak a lámpák felállításának helyét határozta meg. A lámpák számának növeléséhez hozzájárult az is, hogy ekkor a városi tervezett költségekhez képest majdnem féláron tudtak lámpákat vásárolni. A megrendelt 30 „arganti féle" lámpán kívül még húszat vegyenek.

1" A lámpákat Korzsák János, egy pesti lámpakészítőnél rendelték meg, s 937 forint 10 krajcárt fizettek értük.

13 1855. február 26-i tanácsülés intézkedett a lámpák felgyújtásáról, akkor két lámpagyújtogatót fogadott fel a város: Fedor Józsefet és Fodor Imrét, akiknek fejenkénti napidíja 40 krajcár volt.

1

4 „A város köz útczáin felálított lámpák gyújtogatásának betanításáért Kvassai József és Rojter Mátyás" 10 forintot kapott.'

5 Alig félévvel később a város vezetése már a házipénztárra nézve „terhesnek" találta az utcavilágítást, főként azért, mert nem úgy találta, hogy nem tervezhető előre a költsége. A tervezhetőséggé tétel érdekében a pesti - vagy még inkább a szegedi - példa nyomán a haszonbérbeadását határozta el a tanács. Az első árlejtést - vagyis fordított árverést, hiszen a legkevesebbet ajánló nyerte el a bérletet - 1855. október 14-én tartották, majd mivel ennek eredményét túl magasnak találta a tanács, egy újabbat is meghirdettek. A novemberi árlejtést azonban szintén Fischer Jakab"' vállalkozó nyerte meg, s ezért - mivel egy hónapot csúsztak az újabb árlejtés miatt nem egy évre, hanem csak - 11 hónapra vele kötöttek szerződést. Fischer Jakab még két 1

0 BKMÖL IV. 1504. c. 1854. 3. 343. 1

1 Lámpajegyzék: a lámpák kivilágításáról a kapitányi hivatal által vezetett jegyzék. Kecskemét városában az őrmesterek jelentései által állította össze a kapitányi hivatal a korai időszakokban hetente - 10 naponta, később havonta. A levéltári iratok között szinte az összes fennmaradt az 1857-1882 közötti évekből. 1

2 BKMÖL IV.1609.a 1854 dec. 11. 604-605. 1

3 BKMÖL IV. 1609.a 1855. febr. 26. 243-244. 1

4 BKMÖL IV.1609.a 1855. febr. 26. - az intézkedést eredetileg a polgármester tette, és a tanácsülés csak jóváhagyta: „A lámpák felgyújtása - felsöbileges intézkedés közbe jötte folytán, jelentő polgármester úr e részbeni intézkedése addig is míg az haszonbérbe nem adaték haladékot nem szenvedhetetvén, helyben hagyjuk, és Fedor József 's Fodor Imre felfogadása elfogadtatik ". 1

5 BKMÖL IV. 1609. a 1855. 244-245. 1

6 Fischer Jakab fűszerkereskedő volt. (ADRESSENBUCH 1855. 155.)