Bárth János szerk.: Cumania 24. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2009)

Székely Gábor: Kecskeméti reformátusok végrendeletei a XVII-XVIII. századból

206 Székely Gábor 202 jöhet számításba. Ezek alapján az esztendő hónapjaiban a következő számú végrendeletek keletkeztek: januárban 20, februárban 14, márciusban 15, áprilisban 17, májusban 21, júniusban 21, júliusban 19, augusztusban 20, szeptemberben 8, októberben 12, novemberben 17, decemberben 18. Ebből azonban nem következ­tethetünk arra, hogy bizonyos hónapokban nagyobb lett volna a végrendelkezési kedv, viszont befolyásolhatták váratlan események, pontosan tudjuk pl. hogy 1691­ben ősszel, augusztustól, 1709-ben főként júliusban pusztított a pestisjárvány, 1739-ben június-júliusban. A 231 végrendeletből a végrendelkező neme szerint 146 férfi, 88 nő. 4 0 A név­használatból és a szövegekből egyaránt kiolvasható, hogy mind a férfiak, mind a nők között sok volt az özvegy. A végrendelkezés legközvetlenebb motivációja a betegség, a járványos időszakban megjelenő félelem, a családról való gondoskodás, a várható vagy már bekövetkezett vagyoni viszálykodás elhárítása, az előrehaladott kor. A végrendelkezők koráról csak közvetett információkat kapunk, az életkorukat nagyon kevesen közlik. Altalánosságban elmondható, hogy az emberek nem sokkal haláluk előtt végrendelkeztek, amikor már közelinek érezték földi létük végét. 4' A református egyház levéltári anyagában a legkorábbi végrendelet 1664. ápri­lis 17-én keletkezett, Káró Iskuli árva fiú utolsó akaratát tartalmazza, a szövegből kiderül, hogy körülbelül 14 éves. „Anno 1664 Die 17 Aprili En Ketskemethen Fo­dor Katus Nenem Asszony keze alatt Árva Káró Iskuli, az néhai Istenben boldogult Káró Lukácsnak edös fia sillödő betegh agyamban Istennek sulvos kezeit viselvén az eö bölcs itileti szerint. " 4 2 Trincseni András 1669. augusztus 30-án kelt végren­deletének bevezető formulájában arról olvashatunk, hogy semmilyen betegsége nincs, de „embörségös embörök" kényszerítették, hogy végrendeletet tegyen. 43 Szíjártó Mihály Kecskemét város egyik elöljárója a latin szentenciára hivatkozva kezdte végrendeletét: előbb-utóbb mindenkinek rá kell lépnie a halál útjára. 4 4 A beteg Fejes Bálint életkorára közvetett adatot olvashatunk: „Én az én Atyámfiainak semmit sem hagyok, mert vagyon 50 esztendeje, amikor házukból ki bujdostam ", 4 Bagjász János, végrendelete szerint „mind az embereknek engedtetett időnek végső határához közel lévén". 4 6 A kivételek közé tartozik Csabai István, aki megmondja: 4 0 113 db KREK eredeti végrendeletekből férfi 74, nő 41 ; 81 db KREK Kivonatokból férfi 54, nő 27 ; 3 8 db Publi­káltból férfi 18, nő 20. 4 1 így például Tóth Ferenc végrendelete (KREK VI/33.) 1729. január 22-én kelt, és január 25-én már az anya­könyv temetési bejegyzéseinél találjuk a nevét, KREK I. sz. anyakönyv. 578. Mosdós Gergelyné testamentuma 1729. március 10-én kelt, március 16-án már a temetési bejegyzések közt szerepel: „Mosdos Gergellyné Öreg", KREK I. sz. anyakönyv. 578. A további kutatások egyik lépése lesz az ismert református végrendelkezők azo­nosítása az anyakönyvekben. 4 2 Káró Istók 1664. április 17. KREK 11/1. 4 3 KREK 11/33. 4 4 „Semel omnibus calcanda est via mortis. ", ami Horatius egy sorának parafrázisa: „omnibus una manet nox et calcanda semel via lethi" (Carmina 1.28. 15-16.), bizonyítva a végrendelkező klasszikus műveltségét. Szíjártó Mihály 1676. november 20. KREK IV36. 4 5 Fejes Bálint 1676. november 30. KREK 11/35. 4 6 Bagjász János 1762. május 13. IVÁNYOSl-SZABÓ Tibor 2002-2004.1. 270.

Next

/
Oldalképek
Tartalom