Bárth János szerk.: Cumania 24. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2009)

Székely Gábor: Kecskeméti reformátusok végrendeletei a XVII-XVIII. századból

A kecskeméti reformátusok végrendeletei a XVII-XVIII. századból 223 tettessenek Férje, néhai Marjai Ferenc könyveiről pedig azt írta, hogy azokat „ penig egészséges korában elköltözött Somogyi András hordta el és talán némelyek ott találtatnának", 13 9 Házukat, mivel a „régi halálkur", valószínűleg még az 1739­es pestisjárvány után „a reformata szent ecclesiatul inkább ajándékban mint illen­dő árán szerzettiik", szintén az egyházközségnek hagyta. Labancz Ádám 1799-ben a Pásztor malom mellett levő négy pászta szőlőjét ajánlotta fel református temető céljára. 14 0 Nagylelkű adományt tett az egyházra, az iskolára és az árvákra Herczeg János főbíró: „Az oskola vagy a deákok jobb móddal lehető fenntartására is hagyok fun­dusul 300 forintot, de úgy, hogy ennek titulusa semmiképpen el né változtassék, hanem az interessévei, mindaddig szaporittassék, mígnem az oskola vagy abban tanuló deákok tartása iránt valamely új rendelés nem lészen. [...JA jól rendeltetett eklésiának példájok szerént, az árvák számára és azoknak jobb móddal lehető ne­veltetésekre készíttettem egy házat oly véggel, hogy abban égy alkalmatos kegyes, tanult ember helyheztessék, aki az árva gyermekeket fel fogja, és isteni félelemben nevellye, tanítsa s taníttassa, míg némi szárnyaikra repítethetnek, hogy osztán mes­terségre vagy akárminémü jóállapotra állíttathassanak, és jó keresztények (sic!) lehessenek, és ezek szerént az Úr Istennek megnyerettessenek, avégre fundusul hagyok még a házhoz 500 forintot, melynek interessévei az árvák tápláltassanak, ha pedig árva nem lészen, a capitalisok azzal szaporittassék ". 14 1 Barát Mihályné özvegye, Boda Judit 1777-ben sajátos megoldással gondosko­dott az egyházról és öreg napjaira saját magáról is: „A reformata ecclesianak már ezelőtt is adtam százötven, azaz 150 R. forintokat, oly conditioval, hogy annak tör­vényes inter[ejssét míg élek, esztendőnként énnekem kiadja ". 14 2 A református egyház és iskola önzetlen támogatói nemcsak a kecskeméti egy­házközségre és az itteni kollégiumra testáltak vagyonukból, hanem a debreceni és a 13 8 Borbély Péterné Kovács Ilona 1757. augusztus 26. IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor 2002-2004.1. 201-202. ™ A végrendelet egy évvel Somogyi kivégzése után kelt. A korabeli alföldi könyvművészetről lásd B. KOROK­NAY Éva 1956. 14 0 Labancz Ádám 1799. április 19. IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor 2002-2004. III. 154-155. A reformátusok az új templom megépítéséig közösen használták a katolikusokkal a Szent Miklós templom temetőjét, majd a kőtemp­lom kerítésén belül nyitották meg a sajátjukat. 1777-ben megnyitották a ma is működő Budai úti temetőt (felső temető). Egy évvel később a helytartótanács rendelete alapján - közegészségügyi okokból - bezárták a városon belül működő temetőket. Továbbra is használták azonban az 1739-1740-es nagy pestis idején nyitott, az akkor városon kívüli, a mai vasútkert helyén lévő Ótemetőt vagy Kőrösi-kapui temetőt. Az alsó temetőt (Műkert előt­ti, későbbi köztemető) 1794-ben nyitották meg. A temetőket ekkor szőlők vagy veteményeskertek helyén alakí­tották ki, melyeket megvásárolt vagy örökölt az eklézsia. Így pl. Csali Szabó István is temető céljára hagyta szőlőjét az eklézsiára. JUHÁSZ István 1998. 105-108., 183-187.; JUHÁSZ István 1999. 57-81., a reformátu­sok temetőiről lásd még SZAPPANOS Károly 1931. 29-34. 14 1 Herczeg János 1788. február 7. IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor 2002-2004. III. 60-61. Felesége, Szentmiklósi Éva szintén tett korábban adományt az egyházra (100 f.), a diákoknak (20 f.), az .,oskolában tanuló szolga gyerme­keknek 10 f.", a ,, reformata ispotályban való szegényeknek lOf " és a ..prédikáló úrnak ab auero körmöci 2, 17 f. 12xr. " Herczeg Jánosné Szentmiklósi Éva 1779. augusztus 11. KREK Kivonatok, közli IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor 2002-2004. II. 348-349. 14 2 Barát Mihályné özvegye, Boda Judit 1777. november 8. IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor 2002-2004. II. 282-283.

Next

/
Oldalképek
Tartalom