Bárth János szerk.: Cumania 24. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2009)
Knipl István: Császártöltés régészeti topológiája II. (Rézkor, bronzkor)
Császártöltés régészeti topográfiája II. (rézkor, bronzkor) 93 11. Kiscsala, Útőrház II. bronzkor (korai) Az 54. sz. főút mentén, az egykori Utőrházzal szemközti oldalon, a háztól mintegy 250 méterre DK-re található markáns kiemelkedéstől (10. lelőhely) mintegy 150 méterre ÉK-re található, kisméretű, 70 m átmérőjű lelőhely. 12. Kiscsala, Útőrház III. bronzkor (Gáva k.) Az 54. sz. főút mentén, az egykori Utőrházzal szemközti oldalon húzódó alacsony dombon, É-D-i irányú, 250x100 m nagyságú lelőhely, mely a falu külterületének határát képező meredélyig tart. 13. Kiscsala I. őskor A Kiscsala, Csala csárdától É-ra található sekély völgy É-i oldalát lezáró alacsony dombsor és a magaspart találkozásánál egy, a környezetéből kissé kiemelkedő dombon, É-D irányú, 100 x80 m nagyságú lelőhely. 15. Kiscsala-Geringer tanya II. bronzkor Az egykori Geringer-tanyától mintegy 200 méterre DNy-ra, kisméretű lelőhely. 16. Majoros dűlő I. bronzkor A Vass tanyára vezető útból jobb oldalra elágazó első földút, és a Vass tanyai út kereszteződésétől É-ra mintegy 250 méterre, az úttal párhuzamos alacsony dombsor É-i oldalán, kisméretű, 70 m átmérőjű lelőhely. 17. Majoros dűlő II. bronzkor A Vass tanyára vezető útból jobb oldalra elágazó első földúttól D-re, a partoldal tetején található facsoporttól K-re alacsony dombon, kisméretű, 50 m átmérőjű lelőhely. A terület szőlővel frissen betelepített. 18. Császártöltés belterület bronzkor „Császártöltés község belterületének egy részén 1988. nyarán gázvezeték számára árkok ásását kezdték meg. Az árkok egyelőre a falu területének felén a Keceli és a Kossuth utcák által bezárt háromszögben készültek el. Az árkokat az utcák egyik oldalán ásták (géppel) szélességük 40-50 cm, 60-80-100 cm volt. A bejárási munkát feltétlenül megnehezítette az, hogy az árokásás során a betonutak szélét is feltörték, így az árkok melletti földhányások teljesen tele voltak kisebbnagyobb kő- és tégla- valamint pala- és cserépdarabokkal. A cserepek megfigyelése igen nehéz és esetleges volt. Ezért a vártnál kevesebb leletet (főleg bronzkori és szarmata cserepeket) tudtam összegyűjteni. Állat és embercsontok ezen a részen egyáltalán nem kerültek elő. " 5 5 Wicker Erika megfigyelése, H. TÓTH Elvira 1990. 85.
