Bárth János szerk.: Cumania 24. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2009)

Mészáros Mónika - V. Székely György: Egy Árpád-kori település (Dunavecse-Temető-dűlő) kútjai

CUMANIA 24., Kecskemét, 2009 5 MÉSZÁROS MÓNIKA - V. SZÉKELY GYÖRGY EGY ÁRPÁD-KORI TELEPÜLÉS (DUNAVECSE-TEMETŐ-DÍJLŐ) KÚTJAI Bevezetés (kutatástörténeti vázlat) Az utóbbi két évtized nagyberuházásokhoz köthető leletmentései és megelőző feltárásai számos új adattal gazdagították az Árpád-kori kutakkal kapcsolatos ismereteinket. Az 1980-as évek második felét megelőző, kis kiterjedésű és költségvetésű ásatásokon csak ritkán sikerült kutat is feltárni, s a feltárás kivitelezését is számos technikai tényező nehezítette.

1 A középkori falvak vízellátásának kutatását a főleg a korai évszázadokban tapasztalható - forráshiány mellett az a negatív tény is nagy mértékben befolyásolta, hogy Méri István Árpád-kori település feltárásain nem találtak kutakat. Ezzel szemben a városi vízellátás megismerésére a jobb forrásadottságok mellett az építési munkálatok közben felfedezett középkori kutak, vízgyűjtők és vízvezetékek feltárásával nagyobb figyelem irányult.

2 A műemlékvédelem 1950-es évekbeli fellendülésével számos vár és kolostor területén történt régészeti kutatás, melyek során előkerültek a vízellátást biztosító kutak és ciszternák is. Ennek alapján az a később tévesnek bizonyuló meggyőződés terjedt el, hogy az épített kutak csakis a késő középkorra, s ebben az időszakban is csak a városokra és várakra voltak jellemzőek/ Az 1960-as és 1970-es években lezajlott szlovákiai kutatás - a Kisalföld északi részét is érintve - sok X-XIV. századi kutat tárt fel és ismertetett.

4 Az intenzívebb szlovák kutatásra utal, hogy ezek alapján Alojz Habovstiak rendszerezni tudta az addig előkerült kutakat, sőt egy Árpád-kori kút rekonstrukciós rajzát is publikálta." A falusi kutak hazai kutatásában az 1980-as évek második felében meginduló nagyberuházások hoztak fordulatot. A kivitelezést megelőző régészeti kutatások eredményei között mintegy 300, különböző korokból származó kút feltárása is szerepelt. Közülük az Árpád-kort és későközépkort illetően az M3-as autópálya 1 Ennek ellenére már 1934-ben előkerült az első középkori fabéléses kút a Tolna megyei Medinán, Csalogovits József ásatásán (CSALOGOVITS József 1941. 173-175.). A legelső deszkabéléses római kori kutat Kuzsinszky Bálint találta Magyarországon 1930-ban (KUZSINSZKY Bálint 1932. 71-87.); az első vesszőfonatos - szarmata kori - kutat pedig Nikolin Edit 1986-ban (N1KOLIN Edit 1987. 55.). 2 Ezt erősítették a leletekben gazdag olyan kutak is, mint amilyet Holl Imre publikált (HOLL Imre 1966.) 3 A magyarországi középkori kútfeltárások kutatástörténeti összefoglalását ld. TAKACS Miklós-T. NÉMETH Gabriella 2003. 100-101.; NAGY Ágnes 2003. 343-348. A középkori vízellátás kérdéskörének legújabb összefoglalása: FERENCZI László 2006. 133-142. 4 Összefoglalva: HABOVSTIAK, Alojz 1985. 110-113.; a korábbi kutatási eredmények összegzése: VENDTOVÁ, Vera 1966.417-438. 5 HABOVSTIAK, Alojz 1985. 1 12.