Bárth János szerk.: Cumania 24. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2009)
Schön Mária: A hajósi sváb gyermeknyelv
436 Schön Mária Kisebb körben ismertek a félelmet keltő éjszakai tyúkok ( Nachthenna), melyek annyira elkaparják az utat, hogy az éjszaka úton lévők nem találnak haza: Tammla di huei, wel wenn 's spat weatt, nach vaschäarrid diar d Nachthenna dr Weag, nach fendscht itt huei! (Igyekezz haza, mert ha besötétedik, akkor az éjtyúkok elkaparják az utat, és már nem találsz haza!) Ezt a gyermekijesztőt sváb földön Nachtrabe vagy Nachtkrapp 2 3 alakban kísérteties madárnak tartják, amivel este ijesztgették a gyermekeket. Hajóson nem ismert egyik elnevezés sem, a szomszédos Nemesnádudvaron a Krapp elnevezés eleven. Talán onnan hozta el valamelyik ott szolgáló asszony a következő ráimádkozó verset: Schwarzer Krapp, (Holló, te fekete, fliege ab, röpülj le ide, fliege hoch undfliege nieder, röpülj föl és röpülj alá, und bring meim Kind seine és hozd vissza Nachtruhe wieder! gyermekem alvását!) Az éj úrasszonyán kívül zsákot cipel magával a szellemlények közül a bubus (Busche, Scheckalaranza), sőt a földi emberek közül a tollgyüjtő (Feadrajud) valamint a rongygyüjtő (Lampajud) is. A különösen szegény tollgyűjtők gyalogosan mentek házról házra, és valóban batyu volt a hátukra dobva. A rongy gyűjtőktől is jogosan félhettek a gyermekek, mert néha ijesztésül a kocsijukra rakták a rakoncátlan gyereket. Mind a Busche, mind a Scheckalanza mumusnak, bubusnak fordítható. (Kiejtésük: búzse, sekkáláráncá - rövid á-kkal.) A Busche és a Scheckalaranza különbsége nem körvonalazható pontosan. Úgy tűnik, két különböző szóval hasonló helyzetben hasonló szerepet betöltő alakot jelölnek. A hajósiak férfinak képzelték mindkettőt. Az ismeretlenebb a Scheckalaranza. Az egyik vélemény szerint a kisebb gyermekeket a Busche, a nagyobbakat a Scheckalaranza emlegetésével ijesztgették. Mások szerint a Scheckalaranza a régi öregek szóhasználatában élt, majd ez átadta a helyét a Busche szónak. Több emberrel elbeszélgetve az is látszik, hogy a Scheckalanzával való ijesztgetés a nap bármely időszakában elhangozhatott, míg a Busche nevű mumust a sötétedéssel vették elő a szülők. De az is lehet, hogy a Scheckalaranza asszony volt, fekete asszony, egészen fekete mindene. Kettejük közül a Busche maradt az elevenebb, mert ha rá akartak ijeszteni egy rosszcsont gyermekre, akkor valaki a családból vagy a szomszédságból csak fejére kanyarított egy szoknyát vagy takarót, kezébe botot ragadott, és görbe járással máris megjelent a Busche rendet teremteni. (D Waibr ällamal die obr Juppa so naufgschlaga ibr dr Kopf, eappis amghängt, a Tuach odr a Juppa odr eappis and dr Steacka ämal 2 3 BEITL, Richard - BEUL, Klaus 1996. 586. A Nachtrabe (szó szerint: éjholló) címszó alatt annak változataként említi a Nachtgrapp ill. Nachttrapp elnevezéseket, „...in Mittel- und Süddeutschland in geschloßenen Landschaften besonders den Kindern häufig genannter Nachtgeist..." (...Közép- és Dél-Németországban zárt területeken főleg a gyermekek előtt gyakran említett éjszakai szellem...)
