Bárth János szerk.: Cumania 24. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2009)

Bereznai Zsuzsanna: Egy hajósi sváb legényke cselédsora a Bácskában (1938-1940)

CUMANIA 24., Kecskemét, 2009 337 BEREZNAI ZSUZSANNA EGY HAJÓSI SVÁB LEGÉNYKE CSELÉDSORA A BÁCSKÁBAN (1938-1940) BEVEZETÉS A két világháború közötti időszak, az 1920 és 1945 közötti negyedszázad ide­jén a magyar társadalom többsége - felénél is nagyobb hányada -, 4—4,5 millió ember tartozott az alsó osztályokhoz, akiknek többsége fizikai munkát végző bér­munkás volt. Ebben az időszakban a bérmunkásként végzett fizikai munka az alsó társadalmi osztály elsőrendű megkülönböztető jegye. Míg az iparban és a szolgálta­tásban dolgozó munkások többnyire a proletár klasszikus típusának felelnek meg, addig a mezőgazdaságban dolgozó kétkezi munkások többnyire nemcsak munka­vállalásból éltek, hanem különböző mértékben és időszakokban önálló termelő tevékenységet is folytattak.' 1920-ban a kizárólag bérmunkából élő mezőgazdasági népesség 1212 000 főt számlált, majd 1941-ben 979 000 volt, azaz még mindig megközelítette az egymil­liót. Az eltartottakkal együtt ez a szám 2 millió és 1,8 millió között mozgott az 1920 és 1940 közötti időszakban. A félproletárnak tekinthető törpe- és kisbirtokos parasztság ugyancsak részét képezte az alsó osztályoknak. Az öt holdig terjedő földtulajdonnal rendelkező birtokos réteg beszámításával az agrárszegénység a 3 milliót is elérte 1930-ban." A korabeli magyar agrártársadalom peremén élő átmeneti rétegek között talál­hatók a mezei munkások, a házi cselédek, az erdei és faipari munkások, a szállító­és rakodómunkások, az építő- és közlekedési munkások. A mezei munkásság és házi cselédség soraiba az uradalmi és gazdacselédek (béresek és szolgák), a házi (háztartási cselédek), a summások, a részesek és a napszámosok tartoztak. 3 A szűkebb értelemben vett agrárproletariátust hagyományosan két csoport al­kotta: a gazdasági cselédség és a mezőgazdasági munkásság, a napszámosok. A cselédek és a napszámosok településrendje, életformája és mentalitása terén hatá­rozott különbségek állapíthatók meg. A cselédek a kis- és nagygazdaságok állandó alkalmazottai voltak, akik szabályszerűen egy teljes esztendőre szegődtek el. Mun­kajogi státusukat az 1876. évi XIII. törvénycikk, vagyis az ún. cselédtörvény szabá­'GYÁNl Gábor 1998. 280. 2 GYÁNI Gábor 1998. 280-281. 3 KATONA Imre 2000. 173-238. További szakirodalom: PUSZTA1NÉ MADAR Ilona 1982, GYÁNI Gábor 1983, RUBINEK Gyula 1894, SÓS Károlyné 2004, KARDOS László 1955, MOLNÁR Mária 1981, 1990, TÓTH Jenő 1930, 1941, RÉVÉSZ László 1955, PEST-PILIS-SOLT-K1SKUN VÁRMEGYE 1892, SZŐKE Erika 1996, ANTAL Károly 1992, TÁRKÁNY SZŰCS Ernő 1981.

Next

/
Oldalképek
Tartalom