Bárth János szerk.: Cumania 24. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2009)

Fábián Borbála: Kecskemét közvilágítása a XIX. században

CUMANIA 24., Kecskemét, 2009 313 FÁBIÁN BORBÁLA KECSKEMÉT KÖZVILÁGÍTÁSA A XIX, SZÁZADBAN „VÉGRE VALAHÁRA LEGYEN JÓ VILÁGÍTÁSUNK!" 1 „Boldog pestiek! Mily messze a jövő méhéban

2 van, nekünk csak jó lámpa világításra is reményünk."

3 A XIX. századi embereknek egyik kívánsága volt a jó világítás, amit az újabb és újabb találmányok igyekeztek kielégíteni. Magyarországon a XIX. második felében sikerült ezt a kívánságot nemcsak a házakban, hanem az utcákon is megvalósítani. A megvalósítás mértéke függött a város vagyonától és a vezetőinek - és polgárainak - a mentalitásától. Kecskeméten ugyanis a város lakóinak többségében, sőt valószínűleg a vezető rétegben sem volt meg az igény a XIX. század közepe előtt a közvilágításra. Más településekhez hasonlóan az itt viszonylag korán megalakult kaszinó nem karolta fel az utcai lámpa állítás ügyét, és a városi tanács részéről sem maradtak fenn határozatok, amivel a lámpavilágítás bevezetését segítette volna elő. A közbiztonság megóvása érdekében a tanács inkább záróra rendeletet hozott, és az éjjeli őrökre bízta az éjszakai járókelők megfigyelését. A záróra, azaz este 8 után, a város őrei a rendelet szerint: „éber vigyázatot gyakorolván, az utcai lámpás nélkül járókat, vagy ha lámpásuk volna is a gyanúsítottakat megszólítván, igaz jártukról kötelesek maguknak tudományt szerezni, s a gyanús egyéneket és tolvajokat a városházához bekísérni, vagy az éjjeli város rendes őrével bekísértetni"

4 voltak kötelesek. Az éjjeli őröknek az éjszakai tüzekre is oda kellett figyelni, nehogy a várost tűzvész pusztítsa el. A XVIII. század sok tűzvésze után, az 1819. április 2-án fellángolt tűz volt az utolsó, amelyik a városközpontban is jelentős károkat okozott. Az ezután készült szabályozási tervek megvalósításával a nagyobb tüzek kialakulást sikeresen akadályozták meg, pl. a nádtetők kitiltásával a központból. A másik eredmény pedig az lett, hogy lassan kezdett városias formát is ölteni Kecskemét. Ez a folyamat azonban inkább felülről, az építkezési rendeletek megvalósításával történt, amit az is mutat, hogy még az 1870-es években is kevés emeletes épület volt található a városban. Egy másik, állami - pontosabban megyehatósági - rendelet pedig a közvilágítás bevezetését valósította meg. Ugyanis az 1848^19-es szabadságharc ' Kecskemét, 1894. augusztus 26. 1. 2 Korabeli sajtóhiba, helyesen: méhében. 3 Kecskeméti Lapok, 1870. március 19. 3. J IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor [összeáll.] 1991. 311.