Bárth János szerk.: Cumania 24. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2009)
Merinu Éva: Helvécia településtörténete 1891-1912
298 Meri nu Éva Egy későbbi esetben két másik telepest Wéber azonnali hatállyal akart elküldeni, mert megtagadták a munkát. A kecskeméti városi tanács felülvizsgáltatta Wéber döntését. Kiderült, hogy a telepvezető a két telepest azután akarta munkára kötelezni, miután már a bérszerződésben foglalt kötelezettségeiknek eleget tettek. Beigazolódott, hogy Wéber eljárása elhamarkodott volt, és a kecskeméti tanács kötelezte őt a két telepes visszavételére. Az ilyen ügyek nem használtak sem a telep, sem Wéber hírnevének. A helvéciai állapotokat eltúlozva többen felszólaltak Wéber „kizsákmányoló módszerei" ellen. De megvádolták különböző manipulációkkal, sőt sikkasztással is. Kétségbe vonták szakértelmét, és a svájci részvényesek úgy vélték, Wéber rászedte és kihasználta őket. A nélkülözést, az embertelen körülményeket nem egyformán viselték az itt élők, mint ahogy a kemény munkát sem egyformán végezték. Egyre súlyosabb tehernek bizonyult a szerződés aláírásától számított harminc esztendő. Az elégedetlenséghez az is hozzájárult, hogy Hetényegyháza határában 2 holdas területeket parcelláztak 50-100 korona holdankénti áron. A nagy különbség a helvéciai telepesekkel szemben: ott a földet azonnal birtokba vehették az előleg lefizetése után, a hátralékot harminc év alatt kellett törleszteniük, tehát azonnal tulajdonosnak érezhették magukat. A helvéciaiak „rabszolgaszerződésnek" tartották a velük kötött megállapodást. Már 1905 előtt többen, akik még a Dunántúlról hozott vagyonkájukból egy kis birtokot tudtak szerezni, elhagyták a telepet. Akik még eddig itt maradtak, azok csakhamar azt tapasztalták, hogy sem ők, sem a vállalat nem tud eleget tenni a szerződésben kötött feltételeknek. Ennek oka a kezdeti szerződés súlyosságában keresendő, valamint a Wéber család más irányú nagy anyagi erőt követelő sikertelen vállalkozásaiban. A helvéciai telepesekkel kötött szerződés talán a legkeményebb volt a hasonló jellegűek között. A Szeged közelében lévő királyhalmi homokpusztát 5 és 10 holdas parcellákban adta el Ormódy Béla 30 illetve 60 forintért, s a vevőknek csak 5 forintot kellett a vételkor letenniük, a többit tizenkét év alatt törleszthették le. 5 0 A nagy szőlőtelepeken általában szakmányosok vagy summások dolgoztak, de például a Klábertelepen - az állandó munkások mellett - általában szőlőnyitástól szüretig szerződtettek napszámosokat, más mezőgazdasági munkáknál általában magasabb bérért és természetbeni járandóságokért. 5 1 A megmaradt 84 telepes család - egyik-másik évekig húzódó pereskedések után - kiegyezett a teleppel, miszerint 3-3 hold földet kaptak ingyen. így lett a harminc éves szerződés nyolc holdjából tizenhárom év után három hold, legtöbb esetben nem is szőlő, csak puszta föld. 5 2 A következő években Wéber különböző üzleti vállalkozásai csődbe jutottak, megbízottjai sikkasztottak, egyéb bérlői (köztük az erdélyi bányák bérlői) becsap5 0 FÜR Lajos 1983.63. 5 1 BENDE László 1929. 5 2 GERENCSÉR József 1937. 9-11.
