Bárth János szerk.: Cumania 24. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2009)

Merinu Éva: Helvécia településtörténete 1891-1912

288 Meri nu Éva szikrai szőlőültetvényét a Muraközy testvérek alapításával. 1898-ban Kláber Mór soproni borkereskedő megkezdte Lajosmizse határában a 468 kilóhektáros klábertelepi szőlő telepítését.

2

1 1860-ban Szeged határában Ormódy Béla létrehozta 200 holdas szőlőgazdaságát. 1891-ben pedig a Wéber Ede szervezte szőlőtelepítő társaság kezdte meg Kecskemét határában, Ballószög pusztán, a 2000 holdas birtok szőlőtelepítését.

2

2 A TELEPÍTÉS ELŐKÉSZÍTÉSE Helvécia község telepítése a svájci származású pedagógus, Wéber Ede

2

1 nevéhez fűződik. A vállalkozó kedvű Wéber az 1880-as évek derekán felfigyelt a filoxéra elleni küzdelem homokban rejlő lehetőségeire. Külföldi, svájci tőke segítségével részvénytársaságot kívánt alapítani, mely egy nagyobb szőlőtelep létesítéséhez nyújtott volna alapot. Elképzelései szerint a szőlők termőre fordulását követően hamarosan megtérül a befektetés, és számottevő haszonnal is számolhatnak. Eötvös Károly, a Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt egyik vezéregyénisége, Wéber barátja a delibláti homokvidéket (Temes vármegye) ajánlotta. Wéber 1883-ban kísérletet is tett a delibláti telepítésre, „4000 családnak kívánt kikötőt biztosítani...". Azonban „Ez ügy fontosságát akkor nem akarták elismerni, nehézségeket nehézségekre halmoztak és az ügy elmaradt".

2

4 Wéber érdeklődése nyolc évvel később fordult a Duna-Tisza közi homokterületek felé. Mivel a kecskeméti Miklóstelep megnyerte Wéber tetszését, elhatározta, hogy amennyiben a város környékén olcsón jut földhöz, megvalósítja tervét. Wéber érdekében Eötvös Károly közben járt Miklós Gyula borászati kormánybiztosnál. Levélben kérte, hogy támogassa Wéber terveit, s közölje vele „a befolyásosabb városi képviselők neveit", akiknek a telepítést szintén figyelmébe ajánlja. Levele végén mintegy nyomós érvként jegyzi meg: „a kecskeméti kezdeményezés tekintélyétől függ a nagykőrösi, szegedi, halasi, nyírségi és delibláti folytatás sikere".

2

5 Miklós Gyula, a homoki szőlőtelepítés egyik szószólója Wéber mellé állt. Lestár Péter kecskeméti polgármesterhez írt levelében „őszintén és bizalmasan" azt kérte: Wéberrel a szükséges megállapodásokat a „lehelő leghamarabb" kössék meg, hogy a szőlőtelep mielőbb megkezdhesse működését.

2

6 Ezután Wéber Ede nekilátott részvényeseket gyűjteni. Számításai szerint 760 000 svájci frankra volt szükség a föld megvételére, a telepítésre, az építkezésre és egyéb beruházásokra. Bár 189l-re a szükséges tőkének csak mintegy fele állt 2

1 MOLNÁR Frigyes 1961. 17. 2

2 PFENNING Gyula é. n. 15. 2

3 Wéber Ede életrajzát lásd. Gerencsér József 1942. 2

4 BKML. IV. 1908/b. Közigazgatási iratok. Wéber Ede levele Kecskemét városi tanácshoz 1891. november 1. 1 1315/1892. 2

5 BKML. Kecskemét városi iratok. Eötvös Károly levele Miklós Gyulához 1891. október 20. 11. 374/894. 2

6 BKML. Kecskemét városi iratok. Miklós Gyula levele Lestár Péterhez 1891. október 29. 11. 374/894.