Bárth János szerk.: Cumania 24. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2009)
Székely Gábor: Kecskeméti reformátusok végrendeletei a XVII-XVIII. századból
A kecskeméti reformátusok végrendeletei a XVII-XVIII. századból 253 Az esküvőt ábrázoló képen az iljú pár szintén díszes ruhában jelenik meg. A vőlegényen lila dolmány és nadrág, valamint ugyanilyen színű hosszú, aranyzsinóros nyári mente. A dolmányán kék selyemzsinór-öv. Keresztbetett lábán aranyzsinóros fekete csizma. Bajusza rövidre vágott, a haja hosszú, hátrafésült. A menyaszszony ezüstsújtásos, zöld bársony mentét és ugyanilyen színű szoknyát hord. Mellénye alatt bőujjú ingváll, szoknyája fölött csipkés, kék fátyolkötényt visel. Nyakán kaláris, kezén könyékig érő világoskék kesztyű, fején fekete főkötő, lábán lila, magassarkú bojtos cipő. Haját kontyban hordja. 28 8 A vőlegény és a menyasszony egymás kezét fogja, a szertartás, illetve a jogi aktus egyik fontos mozzanatát idézve. _8 4 A prédikátor mindkét képen egyszerű fekete palástban látható, díszként csupán a prémes szegély és a pitykés gombok szolgálnak. Hasonló megjelenésű, de valamivel egyszerűbb volt a diákok viselete az iskolai törvények szerint, amiről Nagy István tudósít: ,,Ruházatjok közönséges [nyilvános] helyen bokáig érő fekete mente, három szegletre fel akasztott kalap ". 29 0 Temetés, halotti tor A végrendeletek egyik legfontosabb pontja a temetésről való rendelkezés, a temetési költségek biztosítása a vagyonból. Erre a célra készpénzt, lábasjószágot, szőlőt, földet hagytak, vagy nagy értékű örökséget kapott kedvezményezettjüktől várták a „ tisztességes eltakarítást. " Katona István 1682-ben készült végrendeletében olvasható: „Az Hazat penig az mi ot vagion hagiom Katona István fiamnak czak engömet takariczon úgy mint jó fijak szokták takarítani edös Atiokat szép böczületösen". 2' 1 Nagy Péter János testamentumírója így fogalmazott „ ...ha mi marad az eltakarításomon kívül (mejjett kívánok hogy tisztességes légyen) az is légyen ezen szegény atyámfiáé"'. 29 2 Tóth János végrendelete szerint: „Hagyok az temetésemre két tehenet, és ismét két tavalyi borjút az melynek az árával takarittsanak el az atyafiak tisztességesen ", 29 3 A vizsgált források közül Kerek Istvánné Kovács Anna végrendelete a legkorábbi, amelyhez a temetési költségeket, felsoroló számadást is kapcsoltak. Ebben szerepelnek a prédikátornak, a mesternek, a deákoknak és a harangozónak adott összegek, az eklézsia gondviselőjének átadott pénz, a temetésre vásárolt fekete vászon, sárga szeg. Ezen kívül vettek még öt kenyeret, húst, borsot, szegfűszeget, mogyorót, amelyek nyilván a temetéshez kapcsolódó tor vagy a „szegények éteté28 8 KREK II. sz. anyakönyv, 415.; SÜMEGI György 1976. 94., 1994. 53. 28 9 Ennek jelentőségéről lásd Szabó Kálmán: A kézfogás jelentősége a kecskeméti régi leánykérésnél. In: SZABÓ Kálmán 1986. 379-381. A házassághoz kapcsolódó XVI-XVII1. századi rítuselemekről és egyházi szabályozásról lásd Bárth Dániel kutatásait: BÁRTH Dániel 2004., 2005. 39-142. 29 0 NAGY István 1826. 42.; ITTZÉS Mihály 1987. 311. 29 1 Katona István 1682. KREK 11/9. 29 2 Nagy Péter János 1696. augusztus 11. II/29. 29 3 Tót János 1739. június 16. VV49.
