Bárth János szerk.: Cumania 24. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2009)

Székely Gábor: Kecskeméti reformátusok végrendeletei a XVII-XVIII. századból

A kecskeméti reformátusok végrendeletei a XVII-XVIII. századból 249 mat, ismét három imeg vallat egygyike patyolat égy szederjes kötőt szederjes övei egygyütt [... Nagy Mihálynénak] egy kendőt, három imeg vállat négy ing ally at ",

270 A XVIII. század elejéről többek között Vas Mártonné végrendelete tartalmaz viselettörténeti adatot: „5. Az kürdit az kit az Uram csináltatott hagyom az édes léányomnak senki tüle el ne vehesse az volt nyavalyámban dajkám ",

27

] A kürdi további végrendeletekben is előfordul. Tóth Györgyné a kürdi mellett fejér mentét hagy „Néném Asszonynak", Illyés István tafota selyemszoknyát említ. Garai János az egyik legdrágább viseleti darab árát is érzékelteti: „Nagy Bálintné Néné Aszszonynak hagyom a Csákó Eökröt Tizennyoltz tallérral edgyüt, minthogy edgykori időben Léván laktomban adott volt eő kegyelme harmintz Tallérokat, mellyekbül vettem volt ő kegyelmének két Réf s edgy Fertály Angliai Posztót, Kiirdinek valót, 8 Tallérokon".

21

2 Tóth Ferenc 1729-ben mentét és dolmányt hagyományoz, néhány évvel később Bán András feleségére hagyja az asszony mentéjére vásárolt ezüstgombokat, Bene István két pár fejér ruháról, a javait szolgálatával szerzett Fodor Mihály többféle viseleti darabról végrendelkezik: „Nemzetes Bíró Isti'án uramnál szolgáltam, a bérem volt huszonegy Rhenes for. A ködmen 10 máriás, egy suba, akár pedig egy szűr, nadrág, bőrkapca, süveg. Két esztendőbeli négy pár fejér ruhám maradj ék a békó és fejsze elvesztéséért"

2

1~ Czeglédi Kis Jánosné Dobsza Erzsébet a náluk nevelődő „Kis Sára Öcsém" ruházkodását is szívén viselte: „Ha pedig vagy a Szüléi elviszik vagy a Szent Házasságban jegyeztetendő Személy elviszi jó Férjemnek éltében, ha most hamar elviszik a szüléi, egy egész rása Szoknyát adgyon ő kegyelme, ha pedig megmarad, házasíttsa ki ő Kegyelme tisztességesen "Z

7

4 Nem mindennapi ruhatárral rendelkezett Ballabás Anna, Kecskeméti Selymes János református prédikátor özvegye. Az általa testált viseleti darabok nem voltak általánosak, a gazdag polgári és úri viseletet jellemezték mind a mennyiséget, mind a minőséget tekintve. A modernnek számító alsó ruházattól (alsó ing, harisnya, fűző) kezdve a lábbeliig és a különböző kiegészítőkig (kötény, övek, fodor, kesztyű, fejrevalók, ékszerek, ezüstgombok, ezüst kapcsok) minden megtalálható benne. Pamut, selyem, „buja vászon", finom gyolcs, patyolat, rása (finom gyapjúszövet) anyagokról és a legkülönbözőbb drága díszítésmódokról, díszítőelemekről esik szó: csipke, rece csipke, selyemmel, arannyal, ezüsttel varrott, hímzett, prémes, zsinóros. A felsőruházat elemei anyagban és színben összehangoltak, és jeles al27

0 Kovács Anna 1692. október 5. KREK 11/24. 27

1 Vas Mártonné 1705. július 23. KREK II/66. A végrendelet hátoldalán később, más kézírással írt feljegyzés olvasható: ..En Vas Kata amely 25 Tallérokat az én Szülő Anyám hagyott volt, ha az Uram meg talal halni mindgyárt legyen az Ecclesiáé ugyan a mely vásznat Baranyáml ki hoztam fejemen még akkor Vas Mártonné nem volt az Anyám azt elhoztam azt is Vas Mártonra szabta föl mondotta a szülém hogy csak vid el fiam... " Mindez további értelmezést igényel a migrációs és a családi viszonyok vonatkozásában. 27

2 Garai János 1709. július 19. KREK VI/19. 27

3 Fodor Mihály 1739. május 19. KREK Kivonatok, IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor 2002-2004.1. 96. 27

4 Czeglédi Kis Jánosné Dobsza Erzsébet 1729. november 8. KREK Vl/37.