Bárth János szerk.: Cumania 24. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2009)

Székely Gábor: Kecskeméti reformátusok végrendeletei a XVII-XVIII. századból

A kecskeméti reformátusok végrendeletei a XVII-XVIII. századból 241 ben kelt végrendeletében olvasható: „25. Az elmúlt tavaszon adtam egy nyolc ökrű szekér szénát kölcsön Varga András Uramnak. 32. Kis János Sógor Uramnak hagyom az Tisza mellett levő három baglya szénát. 33. Varga András Uram szállásán levő szalmámat is hagyom Kis János Sógor Uramnak".

2

2'' A kecskeméti református egyház saját gazdálkodásának kezdete az 1720-as évekre tehető, de saját szénatermő helyei, „Ecclésia kaszálója" már a század elején van, amint erről az egyházgondnoki feljegyzésekből, számadáskönyvekből értesülhetünk.

2

2 A végrendeletekben még gyakrabban fordul elő a gabonafélék, szemes termények említése. A kor egyik jellemzője, hogy ezen élelmiszer alapanyagok és tárolásuk, raktározásuk nem csupán néhány hónapra szólt, nemcsak az aktuális esztendő fogyasztását szolgálta, hanem hosszabb időre is tartalékoltak belőle. László János idézett végrendeletében gabonáról is szólt: „A Szűcs Péter háza mellett egy veremben vagyon búza, árpa, azt hagyom az Ecclésia számára, az Istállóban a ki búza vagyon hagyom az Feleségemnek... ",

2

1" Laczi Máté „Buzátskámat az ki vagyon " a feleségére hagyta, és felesége Fekete Erzsébet néhány nap múlva kelt végrendeletében is olvashatunk gabonáról: „...a kis kamarácskában egy kis hordóban egy kevés Búzám azt is adják az Lakatos fiacskájának", az őszi vetést pedig az eklézsiára hagyta. Nagy Péter János három fertály búzát testált a deákoknak és a mendikánsoknak, Nagy János a Csorba János udvarán levő verem búzát az egyházra, a Takács Márton háza végében található verem búzát a diákokra és az iskolamesterre hagyta.""

4 Nagy András is több helyen tárolta terményeit: „Fias István háza előtt vagyon egy verőm Búzám. Egy verőm Árpám. Kis István gazduram aklában egy verőm köles. Szabó Mihály háza előtt egy verőm Búza. Barkó háza helyén egy verem élet. Ki buza, ki árpa. Kemény András háza helyén egy verőm köles. Árpával elegyes"

22,

0 Sima Mihály egy verem búzát, egy verem árpát hagyott testvéröccsére. Vas Márton szolgálatával szerzett gabonáját tüntette fel végrendeletében: „Szent Márton Kátán vagyon adósságom Kele Andrásnál 41 mérő Árpa tetézve maga mérőjével mellyet részibül kerestem volt".

2

2' Bán András a számottevő ingatlan és ingó vagyon mellett felesége élelméről is gondoskodott, teheneket, ellős juhokat, hízó sertéseket, szalonnát, valamint: „Az ház alatt való veremben lévő árpát hagyom feleségemnek, abban lévő sajtokkal, vajakkal együtt".

22,

2 Feltűnő, hogy a végrendeletekben a szemes terményekkel kapcsolatban a vermeket említik. A XVII22

6 Tóth Ferenc 1729. január 22. KREK VI/33. 22

7 Ecclésia kertjéről, szénatermésről, boreladásról: KREK E. 8/11. kötet 1702-1706. évi gondviselők bevételi és kiadási naplójegyzetek. Számos természetbeni juttatás, adomány felhasználásáról, értékesítéséről is szól. 22

8 László János 1691. KREK 11/14.; 11/27. 22

9 Laczi Máté és felesége Fekete Eörsebet 1691. november 9., 12. KREK 11/16.; Nagy Péter János 1696. augusztus 11. KREK 11/29.; Nagy János 1691. október 17. KREK II/19. A korban használatos gabonaürmértékek elnevezéseiről lásd: Iványosi-Szabó Tibor: Gabonaűrmértékek használata Kecskeméten a XVII-XVIII. században. In: IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor 1985. 147-158. 23

0 Nagy András 1691. október 25. KREK 11/21. 23

1 Sima Mihály 1739. július 15. KREKVI/53., Vas Mártoné, n. KREK VI/59. 23

2 Bán András 1733. augusztus 19. IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor 2002-2004. I. 85-86.