Bárth János szerk.: Cumania 24. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2009)
Székely Gábor: Kecskeméti reformátusok végrendeletei a XVII-XVIII. századból
A kecskeméti reformátusok végrendeletei a XVII-XVIII. századból 235 nek". 2 m A házak említésekor gyakori fordulat a végrendeletekben, hogy az özvegy lakjon együtt a házban gyermekeivel, addig, amíg tudnak békességben élni egymás mellett, békétlenség esetén pedig váljanak el egymástól, s kiki kapja meg az őt megillető jussát. Jelentős ingatlannak számítottak még a szárazmalmok, amelyekre vonatkozóan Gózony István, Hrúz Mihályné és Tóth Pálné végrendeleteiben találunk rendelkezést. Az egyházközség I. sz. anyakönyve is tesz utalást malomra. 2" 2 A végrendeletek tárgyát képezte a föld, szántóföld, kert, amelyet általában mezei kert néven tartottak számon. Jelentősége és a földmüvelés szerepe a XVIII. század közepétől növekvő, a korábban egyértelműen túlsúlyban levő állattartással szemben. A hódoltság korának rideg marhatartására épülő gazdálkodási rendszer változtatásához az a tény is hozzájárult, hogy 1745-től, a kunok megváltakozásától Kecskemét kevesebb bérelt pusztán folytathatta a nagyarányú legeltető állattartást. A végrendeletekben előforduló mezei kert kifejezés egy-egy gazda birtokában levő határbeli földterületet jelentett, amely a földművelés és az állattartás céljait egyaránt szolgálhatta, egyes személyek tartósan birtokolhatták, és mentes volt a művelési kényszertől. A mezei kertek eredete a hódoltság koráig visszavezethető. Mivel a város nem volt szoros földesúri függés alatt és területét nem osztották fel jobbágytelkekre, a jobbágyfalvakétól eltérő módon alakulhatott a határhasználat is. A szabad használatú mezei kertek lehettek „ősijusson bírt" vagy vásárolt, ún. „pénzes kertek". A XVII-XVIII. században a város adott földet polgárainak tartós használatra, a művelés és az adófizetés kötelezettsége mellett, ezeket nevezték „városadománya" kerteknek. Ilyen földet csak az kaphatott, akinek volt városi háza és megfelelő számú igavonója, pontosan fizette az adóját, teljesítette a közmunka és katonatartási kötelezettséget. A mezei kertek tekinthetők a későbbi tanyák előzményeinek. 2" 3 A mezei kerteket használók időnként elzálogosították földjeiket. Bósz Kovács Mihály 1735-ben kelt végrendeletében ilyen ágasegyházi telelőjéről rendelkezett. Szabó Mihály végrendeletében olvasható: „ Vagyon egy mezei kertem mellyis vagyon Fejér Mihálynénál zálogban ugy mint 75 Forintokban, a mellett magam részire vagyon ugyan ott 3 fogás földem, melly kert is kiváltódván a Zálog alul légyen az Sz Ecclesiáé a 3 fogás Földel edgyütt". 2" 4 Több végrendelkező megnevezi a mezei kert helyét is, mint például Bakóts Mártonné: „ ...a Budai útfélen vagyon egy mezei kertecském, melyet is néhai Szabó Gergelyné sok ideig vele való, vele tett jótéteményünkért s gondviselésünkért testamentum szerint hagyott, és pénzen vett kis káposztás 20 1 Özvegy Rideg Nagy Andrásné Varga Katalin 1794. december 15. IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor 2002-2004. III. 110-112. 20 2 A halálokok kapcsán: ,. / 721. Septembr. 9. Marko Miklós Fiát Jánost a Tóót Mihálly malma öszve töri. Oskolából menvén haza a Szép gyermek és Szülei nagy keserűségére eltemettetik. " KREK I. sz. anyakönyv, 572. 20 1 A mezei kertekben folytatott gazdálkodásról SZABÓ Kálmán 1934. és uő: Kecskeméti tanyák. In: SZABÓ Kálmán 1986.309-336. 20 4 Szabó István 1739. június 29. KREK Vl/52.
