Bárth János szerk.: Cumania 24. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2009)
Székely Gábor: Kecskeméti reformátusok végrendeletei a XVII-XVIII. századból
A kecskeméti reformátusok végrendeletei a XVII-XVIII. századból 229 forgalomban voltak, pl. 1679-ben féltallért, 1709-ben császár forintosát említik. 172 Itt kell megemlítenünk a bomlott forintot is, amely Nagy Péter János 1696-ban kelt végrendeletében olvasható: „...érezvén életemnek végét közelgetni; valami kevés pénzecském még ez óráig kezem között megmaradván; úgy mint szám szerént száz bomlott Forintos;"} 11 , Kecskeméti forrásokban 1694 és 1709 között fordul elő ez a pénzelnevezés. Népies neve valószínűleg az 1694-ben megjelent királyi rendelet nyomán született, a mikor a tallér értékét a korábbi 120 krajcárról 105 krajcárra csökkentették. Más adatok szerint a bomlott forint a féltallérral azonosítható, értéke 105 dénár körül mozgott. 17 4 A végrendeletekben több olyan pénzelnevezéssel is találkozhatunk, melyek a korszak közepes és kisebb értékű pénzeire vonatkoznak. Ezek első csoportjába tartozik a garas, a máriás és a máriás garas elnevezés. A garas a XIV. századtól egész Európában elterjedt, a dénártól nagyobb súlyú ezüstpénz volt. Magyarországon I. Mátyás 1467. évi pénzreformja óta folyamatosan verték egészen a krajcárrendszer hazai bevezetéséig. 1659-ben I. Lipót a Habsburg-birodalom pénzrendszerének egységesítése és az idegen pénzek kiszorítása céljából Magyarországon is bevezette a 15, 6, 3 és 1 krajcárosok verését. Az intézkedés egyúttal a magyar pénzverés nemzeti hagyományait is igyekezett háttérbe szorítani. Az új címletű ezüstpénzek verésével megjelentek az első hazai tényleges váltópénzek. Egy új krajcár 2 régi dénárt ért. A krajcárrendszer bevezetése egyúttal a 60 krajcáros rajnai (rénes) forint széleskörű elterjedését és a régi 100 dénáros magyar forint háttérbe szorulását is eredményezte. A különböző címletű krajcárveretek hétköznapi forgalomban különféle új népies elnevezéseket kaptak, így pl. a 15 krajcárost öreg garas, tízpolturás garas vagy harmincpénzes garas néven is emlegették. A végrendeletekben 1685-ben és 1691-ben előforduló garas elnevezés minden bizonnyal a 15 krajcárosra vonatkozik. A XVII. század második felében a Habsburg-birodalomban a 15 krajcárosok kibocsátása olyan óriási méreteket öltött, hogy kisebb inflációt váltott ki, a nagyobb értékű pénzek, az arany és a tallér árfolyama az ezüstpénzekhez viszonyítva jelentősen megemelkedett. A krajcárértékű ezüstpénzek értékcsökkenésének megállítására 1693-ban a 15 krajcárok értékét változatlan színezüsttartalom mellett előbb 18, majd 1695-ben 17 krajcárban állapították meg. Ettől kezdve a 15 krajcárosokat máriás, máriás garas, harmincnégypénzes garas néven emlegették. A felértékelés alá nem eső és továbbra is 30 dénár értékű idegen 15 krajcárosok és a hasonló ezüsttartalmú garasveretek a kongó garas, kongó nevet kapták. 1 7" A végrendeletekben a máriás, máriás garas pénznév a XVII. század végén tűnik fel először, majd említése a XVIII. században többször is elő17 2 „Az Mesternek fél tallért, Az Deakoknak fel tallért". Szenczi Ötvös István 1679. KREK 11/3.; „ Tiszteletes Selymes János Prédikátor és Komám Uramnak edgy aranvat és edgy Császár forintossát. " Tatai Borbély Gergely 1709. július 6. KREK Vl/17. 17 3 Nagy Péter János 1696. augusztus 11. KREK 11/29. 17 4 IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor 1985.39-41. 17 5 IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor 1985. 57-58.
