Bárth János szerk.: Cumania 24. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2009)
Székely Gábor: Kecskeméti reformátusok végrendeletei a XVII-XVIII. századból
208 Székely Gábor A 231 végrendelet között a legkülönbözőbb vagyoni helyzetű és társadalmi állású személyek utolsó akaratának megfogalmazását találjuk. Vannak közöttük szolgarendűek, céhbeli mesteremberek, gazdálkodók, városi vezetők és egyházi emberek. A többség családos és saját lakóházzal rendelkezik, néhányan a szövegekből megítélhetően egyedül élnek, gazdánál, gazdasszonynál, bérben. A végrendelkező nők asszonyok és az esetek többségében anyák, családjuk irányítói. Végrendeleteiket általában özvegy korukban, férjük halála után készíttették. Az özvegyi állapotot minden esetben hangsúlyozták. Férje végrendeletét és halálát követően tett testamentomot Öreg Szabó Mihályné 1690-ben: „Én, Kecskemét városában lakozó, Istenben megboldogult Szabó Mihály néven hites társamnak megmaradóit özvegye Szabó Mihályné, Szabó Istvánnak édesannya, Istenünknek szabados gondja viseléséből alkalmas üdőkig súlyos betegségekkel látogattatván, alkalmasint üdőmet is elérvén, Istenemhez mastani beteges ágyamban készülvén, mivel ez óráiglan elmém az jó Isteniül egészségben megtartatott, minden részekriil kigondolható zenebonás állapotokat velem együtt tiirt szenvedőt gondviselő Szabó István fiamról el akarván hárítani, testálok kegyelmes jó Istenhez készülvén, jó lelki ismeretem szerint ily rendiben ". 5 S Ölvedi Andrásnérói megtudjuk, hogy 31 év óta özvegy és azóta gyarapítja férje ősi és szerzett javait, Bárányi Istvánné második házassága idején 45 évesen, egészséges állapotban végrendelkezett, a 70 éves Varga Katalin szintén második házasságában, a 68 éves Nagy Erzsébethez hasonlóan." 4 Férj és feleség egymást követő végrendeletére több példát is találunk. Az együttes végrendelkezés azonban nem volt gyakorlat, kivételszámba ment. A többség otthon végrendelkezett hivatalos személyek, kiküldöttek jelenlétében; ritkábban a testamentumtevő kereste fel a hivatalos helyeket és személyeket végrendelkezés céljából. A megfogalmazás és az írásba foglalás az egyházi és városi személyek feladata volt, de néhány esetben maga a testáló fogalmazta meg és írta le utolsó akaratát. Több, a református egyházhoz közelálló személy testamentumát is megtaláljuk a dokumentumok sorában, így többek között Kecskeméti Selymes János özvegye, Ballabás Anna végrendeletét és inventáriumát, amely kiemelkedő forrásértéket képvisel, különös tekintettel az egyéb forrásokkal történő konkrét összevetés lehetőségeire.' 1" Két végrendeletet is hagyott Veresmarti Lázi 5 8 Öreg Szabó Mihályné (Kamarás Anna) 1690. KREK Kivonatok. 5 9 Özvegy Ölvedi Andrásné Kabai Sára 1791. január 20. IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor 2002-2004. III. 81. Férje Ölvedi (Ölvödi) András prédikátor volt. Az anyakönyvi feljegyzések szerint „szolgált a kecskeméti reform, ekklézsiában 1722-1755-ig, - 1734-ig ugyan mint második, 1755-ig pedig mint első prédikátor. Már az előtt rektorságot is viselt a kecskeméti oskolában s a belgiumi akadémiákból hivattatott meg papnak. Esperessé lett 1740-ben s viselte azon hivatalt halálaig, mely 1760-ban 3-a Januarii történt. [...] Az egyházkerület jegyzőkönyvében úgy iratik le, mint derék és nagy tekintetű férfiú, tudós és igazgatásra termett, úgy hogy azon időben nála nélkül semmi nagyobb dolog e superintendentiában nem történt. " POLGÁR Mihály 1858. 49-50.. lásd még uő 58.; Bárányi Istvánné Csengei Sára 1793. november 7. Uo. 99., Özvegy Rideg Nagy Andrásné Varga Katalin 1794. december 15. uo. 110., Özvegy Csepregi Istvánné Nagy Erzsébet 1798. augusztus 4. Uo. 150. 6 0 Ballabás Anna végrendelete: 1729. március 4. KREK VI/34. Ballabás Anna inventáriuma: 1729. május 4. KREK VI/35. Az első anyakönyv bejegyzése szerint 1729. március 19-én temették el: „ Tißt Sellym Kecskemeti János Uram Özvegye ", KREK I. sz. anyakönyv. 578.
