Bárth János szerk.: Cumania 24. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2009)
Székely Gábor: Kecskeméti reformátusok végrendeletei a XVII-XVIII. századból
206 Székely Gábor 202 jöhet számításba. Ezek alapján az esztendő hónapjaiban a következő számú végrendeletek keletkeztek: januárban 20, februárban 14, márciusban 15, áprilisban 17, májusban 21, júniusban 21, júliusban 19, augusztusban 20, szeptemberben 8, októberben 12, novemberben 17, decemberben 18. Ebből azonban nem következtethetünk arra, hogy bizonyos hónapokban nagyobb lett volna a végrendelkezési kedv, viszont befolyásolhatták váratlan események, pontosan tudjuk pl. hogy 1691ben ősszel, augusztustól, 1709-ben főként júliusban pusztított a pestisjárvány, 1739-ben június-júliusban. A 231 végrendeletből a végrendelkező neme szerint 146 férfi, 88 nő. 4 0 A névhasználatból és a szövegekből egyaránt kiolvasható, hogy mind a férfiak, mind a nők között sok volt az özvegy. A végrendelkezés legközvetlenebb motivációja a betegség, a járványos időszakban megjelenő félelem, a családról való gondoskodás, a várható vagy már bekövetkezett vagyoni viszálykodás elhárítása, az előrehaladott kor. A végrendelkezők koráról csak közvetett információkat kapunk, az életkorukat nagyon kevesen közlik. Altalánosságban elmondható, hogy az emberek nem sokkal haláluk előtt végrendelkeztek, amikor már közelinek érezték földi létük végét. 4' A református egyház levéltári anyagában a legkorábbi végrendelet 1664. április 17-én keletkezett, Káró Iskuli árva fiú utolsó akaratát tartalmazza, a szövegből kiderül, hogy körülbelül 14 éves. „Anno 1664 Die 17 Aprili En Ketskemethen Fodor Katus Nenem Asszony keze alatt Árva Káró Iskuli, az néhai Istenben boldogult Káró Lukácsnak edös fia sillödő betegh agyamban Istennek sulvos kezeit viselvén az eö bölcs itileti szerint. " 4 2 Trincseni András 1669. augusztus 30-án kelt végrendeletének bevezető formulájában arról olvashatunk, hogy semmilyen betegsége nincs, de „embörségös embörök" kényszerítették, hogy végrendeletet tegyen. 43 Szíjártó Mihály Kecskemét város egyik elöljárója a latin szentenciára hivatkozva kezdte végrendeletét: előbb-utóbb mindenkinek rá kell lépnie a halál útjára. 4 4 A beteg Fejes Bálint életkorára közvetett adatot olvashatunk: „Én az én Atyámfiainak semmit sem hagyok, mert vagyon 50 esztendeje, amikor házukból ki bujdostam ", 4 Bagjász János, végrendelete szerint „mind az embereknek engedtetett időnek végső határához közel lévén". 4 6 A kivételek közé tartozik Csabai István, aki megmondja: 4 0 113 db KREK eredeti végrendeletekből férfi 74, nő 41 ; 81 db KREK Kivonatokból férfi 54, nő 27 ; 3 8 db Publikáltból férfi 18, nő 20. 4 1 így például Tóth Ferenc végrendelete (KREK VI/33.) 1729. január 22-én kelt, és január 25-én már az anyakönyv temetési bejegyzéseinél találjuk a nevét, KREK I. sz. anyakönyv. 578. Mosdós Gergelyné testamentuma 1729. március 10-én kelt, március 16-án már a temetési bejegyzések közt szerepel: „Mosdos Gergellyné Öreg", KREK I. sz. anyakönyv. 578. A további kutatások egyik lépése lesz az ismert református végrendelkezők azonosítása az anyakönyvekben. 4 2 Káró Istók 1664. április 17. KREK 11/1. 4 3 KREK 11/33. 4 4 „Semel omnibus calcanda est via mortis. ", ami Horatius egy sorának parafrázisa: „omnibus una manet nox et calcanda semel via lethi" (Carmina 1.28. 15-16.), bizonyítva a végrendelkező klasszikus műveltségét. Szíjártó Mihály 1676. november 20. KREK IV36. 4 5 Fejes Bálint 1676. november 30. KREK 11/35. 4 6 Bagjász János 1762. május 13. IVÁNYOSl-SZABÓ Tibor 2002-2004.1. 270.