Bárth János szerk.: Cumania 24. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2009)
Székely Gábor: Kecskeméti reformátusok végrendeletei a XVII-XVIII. századból
A kecskeméti reformátusok végrendeletei a XVII-XVIII. századból 205 lemmel a nevek eltérő írásmódjára, a nem mindig következetesen használt ragadványnevekre, az asszonyok névhasználatára -, és ennek alapján megállapítható, hogy a jegyzék néhány kivétellel lefedi a kivonatokat, s ezen felül még 38 református végrendeletet tartalmaz, köztük olyan, jelentős forrásértékű anyagokat, mint pl. Gereh György 15 éves református diák végrendelete és inventáriuma 1752-ből. 3 8 Összesen tehát 231 végrendelet alapján kíséreljük meg áttekinteni a kecskeméti reformátusság mindennapi életét, végrendelkezési és öröklési szokásait, vagyoni helyzetének a végrendeletekből kiolvasható részleteit, a családi és helyi társadalmi viszonyokat, a végrendeletek tárgyait és a szövegekben tükröződő korabeli mentalitást. A vizsgálat tárgyát képező források a XVII. század közepétől állnak rendelkezésünkre, a kutatás időhatára a XVIII. század végéig terjed. A végrendeletek időbeli eloszlására jellemző 1664 és 1800 között: évi 1-2 db, előfordulnak több éves kihagyások, és kiemelkedik néhány esztendő, amelyekből az átlagosnál több végrendelet maradt ránk. 3 9 Nyolc darab végrendelet közelebbi dátumát nem ismerjük, a XVIII. század első felében keletkezhettek. Szám szerint a környező évekhez képest több végrendelet maradt fenn 1691-ből (13 db), 1692-ből (6 db), 1709-ből (10 db), 1729-ből (5 db), 1739-ből (13 db), 1774-ből (12 db), 1775-ből (6 db), 1783ból (6 db). 1691-92-ben, 1709-ben és 1739-ben Kecskeméten is sok áldozattal járó pestisjárvány szedte áldozatait, a viszonylag magasabb szám ezzel magyarázható, de a véletlennek is lehet szerepe egy-egy esztendőből magasabb számú végrendelet fennmaradásának. Számolni kell azzal is, hogy a XVII. században még a szóbeli végrendelkezés lehetett gyakoribb, a XVIII. századtól viszont megfigyelhető a folyamatos végrendelkezés. A testamentumok fennmaradásának hátterében a háborús időszakok lezárulta, a konszolidáltabb viszonyok kialakulása mellett a lakosság növekedése és legfőképpen az írásbeliség szélesebb körű elterjedése, a hivatali ügyintézés differenciáltabbá válása, valamint a következetesebb jogkövetés állt. Az újabb kutatásokban találunk példát a végrendeletírás szezonalitásának kutatására. Bár véleményünk szerint ez jóval nagyobb számú forrás és rövidebb időtartam esetén lehetne igazán eredményes és szemléletes, a rendelkezésünkre álló végrendeletek esetében azért elvégeztük ezt a számítást. Mivel vannak olyan végrendeletek, amelyből csak az év derül ki, a hónapot és napot nem jelölték, összesen 3 8 1 7 52. január 1. IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor 2002-2004. I. 179-180., a végrendelethez kapcsolódó kiegészítő iratanyag: 180-182. Lásd még GEREH György 1930.; ITTZÉS Mihály 1987. 312., 314. J'' Az első ismert kecskeméti református végrendelet, egyben az egész városból is a legkorábbi, 1655-ből maradt fenn, a városi levéltárban: Szabó Mihály. A városi levéltárban megőrződött végrendeletek időbeli eloszlásáról lásd IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor 2002-2004. I. 7., II. 6.. III. 5. 1664^, 1665: 1, 1669: 3, 1676: 2, 1679: 2, 1680: 2, 1682: 3, 1683: 1, 1685: 1, 1688: 1, 1690: 2, 1691: 13, 1692: 6, 1696: 1, 1697: 1, 1698: 1, 1701: 1, 1702: 3, 1703: 1, 1704:2, 1705:2, 1709: 10, 1712: 1, 1718: 1, 1722:3, 1724:2, 1729:5, 1732:3, 1733: 1, 1735:2, 1739: 13, 1742: 1, 1746: 1, 1749: 1, 1751: 1, 1752: 1, 1753: 1, 1755: 1, 1756: 1, 1757:2, 1758: 1, 1759:2, 1760: 1, 1761: 2, 1762: 4, 1763: 6, 1764: 4, 1765: 2, 1766: 4, 1767: 1, 1768: 2, 1769: 3, 1770: 4, 1771: 1, 1772: 9, 1773: 3, 1774: 12, 1775: 6, 1776: 4, 1777: 9, 1778: 2, 1779: 7, 1780: 3, 1782: 3, 1783: 5, 1784: 3, 1786: 1, 1788: 1, 1790:2, 1791:3, 1793:3, 1794:2, 1798:2, 1799: 1, 1800: 1 db.
