Bárth János szerk.: Cumania 24. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2009)
Székely Gábor: Kecskeméti reformátusok végrendeletei a XVII-XVIII. századból
A kecskeméti reformátusok végrendeletei a XVII-XVIII. századból 203 gazdasági erejüket tekintve megerősödtek. 2 8 A két felekezet között kisebb villongások ugyan előfordultak - amelyekről a korabeli tanácsi jegyzőkönyvek és céhiratok 9 is tudósítanak, - de a város és a két nagy vallásfelekezet vezetői azon munkálkodtak, hogy a felekezeti békességet megőrizzék. A református egyház anyagi alapjairól is ezekből az időkből van több adatunk, bár konvenciós szerződések már a XVII. század elejéről és 1687-ből is fennmaradtak. 3" A XVIII. század elejéről a református egyházközség első anyakönyvében lévő feljegyzések tájékoztatnak a lelkészi fizetésről, illetve az azt érintő vitákról. A prédikátor, a kántor és a tanító emellett rendelkezett szőlővel, kerttel, vagy jószággal, amiről végrendeleti adalékok is tanúskodnak. A végrendelkezők és végrendeleteik Dolgozatom alapját azok a végrendeletek képezik, amelyek református vallású kecskeméti lakosok utolsó rendelkezéseit tartalmazzák, s amelyeknek őrzési helye a Kecskeméti Református Egyházközség Könyvtára, illetve az ennek keretében működő levéltári részleg. Az itt őrzött végrendeletek az alapítványok, szerződések, kötéslevelek irategyüttesei között találhatók, önálló jelzetekkel ellátott külön csomóban. A dokumentumok csoportosítása: XVII. századi és XVIII. századi végrendeletek. Ezen belül a kronologikus rend kialakítása a közelmúltban, e dolgozathoz történt kutatással egyidejűleg történt. A testamentumlevelek épségben megmaradtak, és - eltekintve a kutatómunkát megnehezítő néhány rendkívül halvány tintaírástól, a változatos kézírások, rövidítések, olvasati problémák előfordulásától - jól olvashatók és értelmezhetők. Néhány esetben a hajtogatások mentén olvashatatlan a kézírás, de a szövegkörnyezetből kikövetkeztethető a mondatok értelme. Nagyobb sérülést szenvedett végrendelet kivételképpen fordul elő. 3 1 A kutatók munkáját segíti, hogy valamennyi végrendeletet félbehajtott A/4 méretű lapokba helyeztek, a felzetre jól olvashatóan fölírva a testáló nevét és az irat keletkezésének dátumát. Ezeket azonban csak a szöveggel összevetve tanácsos átvenni, mivel pontatlan névleírások előfordulnak közöttük/ 2 2 8 A felekezeti megoszlásról a váci püspöki egyházlátogatási jegyzőkönyvek is tájékoztatnak: HOLL Béla 2004. 162., 164., valamint az 1771. évi conscriptio, amelyet a városi adminisztráció keretében végeztek el. A Conscriptio adatain kívül egy másik, 1771 -es forrásanyag is rendelkezésünkre áll: két összesítő táblázat 158 katolikus és 64 református házasságkötésről. 1VÁNYOS1-SZABÓ Tibor 1987. 107-110. A XVIII. századi összeírások társadalomtörténeti tanulságairól lásd uő 1989b. Kecskemét II. József-kori népességéről lásd THIRRING Gusztáv 1935. 2 9 A céhtagok közötti vallási vitákról lásd BÁNKÚTI Imre 1962. 185., SZABÓ Zoltán 1984. 3 01VÁNYOSI-SZABÓ Tibor 1985. 363-364., 369. 3 1 Ilyen pl. Hagi uram testamentuma - dátum nélkül - amelyből egy darab ki van szakítva. KREK VI/64. 1 2 Pl. Néma Istvánné 1692-es testamentumának borítóján kívül Garai Katus neve szerepel, akinek viszont ugyanebből az évből két példányban is van végrendelete, meghalt férje neve a szövegből kiderül: Kovács András, és nem életszerű, hogy a végrendelkező özvegy a pestisjárvány idején újra férjhez menne. - Szabó Csaplár János végrendeletének (1691) szövegéből kiderül, hogy azonos Csasztai Szabó Jánossal, csak félreolvasták a nevét. A végrendeletek egyenkénti borítói egyébként egyik oldalukon üres, 1919-es hivatalos iratokból készültek.
