Bárth János szerk.: Cumania 24. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2009)

Székely Gábor: Kecskeméti reformátusok végrendeletei a XVII-XVIII. századból

A kecskeméti reformátusok végrendeletei a XVII-XVIII. századból 201 hetösen keveset foglalkozott a történeti kutatás. 1 4 Néhány éve jeles magyar törté­nelmi személyiségek testamentumaiból jelent meg egy válogatás," emellett egyes személyek végrendeleteiből is születtek esettanulmányok, kvalitatív elemzések. A főúri végrendeletek mellett az utóbbi években nem nemesek, főként a XVII. szá­zadtól kezdve fennmaradt végrendeleteinek feldolgozása, illetve korábban közöltek hasznosítása is megindult. 1 6 Egyháztörténeti szempontból is jelentős, hogy köztük kora újkori egyházi személyek végrendeleteit is közreadták, tanulmányok kíséreté­ben. 1 Ugyancsak az 1990-es években kezdett élénkebben foglalkozni a kutatás a női végrendeletekkel, noha ismertebb személyiségek végrendeleteit korábban is feldolgozták, emellett a ritkábbnak számító közös végrendeletek közlésére és fel­dolgozására is találunk példákat. I s Az alföldi és az Alföld peremvidékén található települések gyűjteményeiből származó végrendeleteket és hagyatéki iratokat is az utóbbi években adtak ki és dolgoztak föl a korábbinál tekintélyesebb számban, így például hajdúvárosi, nyír­ségi, váci, jászberényi, ceglédi, szegedi, szentesi forrásokat. 1 4 Az újkori debrece­ni végrendeletek kutatásával és társadalomtörténeti feldolgozásával Rácz István és Antal Péter mellett legújabban Mátay Mónika foglalkozik, több tanulmányá­ban és könyvében felhasználva végrendeleteket egyedi esetek vizsgálatánál is. 2" A Duna-Tisza közén lévő mezővárosokban keletkezett testamentumokat is nem­rég tették közzé, ezek közül a kiskunhalasi végrendeletekről készült többszem­pontú elemzés." 1 A kecskeméti városi levéltárban fennmaradt végrendeleteket Iványosi-Szabó Tibor közölte az elmúlt években, emellett egy kecskeméti katolikus család történe­tének sokszempontú feldolgozására is felhasználta ezeket. 2 2 Ö. Kovács József kö­zölte és felhasználta egy zsidó házaspár 1852-ben, Kecskeméten kelt közös vég­rendeletét. 2' Ezt megelőzően is készültek feldolgozások kecskeméti testamentumok alapján, így például Molnár Attiláné részletes gazdaságtörténeti elemzése." 4 1 4 Lásd pl. HORVÁTH József 1993., 1997., 1999a-b., 2001., kutatástörténeti összefoglalóval 2004. 1 5 CS1FFÁRY Gabriella 2006. 1 6 BÁN Imre 1940.; PAPP Izabella 2001.; DOMINKOVITS Péter 2002., 2004. és 2007.; MÁTAY Mónika 2003. 1 7 DIENES Dénes 2001; DOMINKOVITS Péter 2004. és 2005. 1 8 SZENDE Katalin 1993., 1995. és 2004b. 115-128.; RÉMAI Lászlóné 2000. "RÁKOS István 1982.; RÁCZ István 1985.; NAGY Ibolya 1984-1985.; NÉMETH Zoltán 1987.; BENE János 1989.; KOCSIS Gyula 1993.; KUJBUSNÉ MECSEI Éva 1993. és 1995.; GRANASZTÓ1 Péter 1998., 2001.; CZÉGÉNY Istvánné 2001.; PAPP Izabella 2001.; HORVÁTH M. Ferenc 2006. Általános áttekintést ad GA­JÁRY István 1989. 2 0 RÁCZ István 1983., 1989.; ANTAL Péter 1986.; MÁTAY Mónika 2003., 2004b. és 2006. 2 1 KEMÉNY János 2005.; HORVÁTH József 1996b., 2001b. 2 2 IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor 2002-2004., 2005. 2 3 Ö. KOVÁCS József 1996. 265-268. A végrendelet érdekessége, hogy Hellsinger Izsák és Kohut Zsuzsanna ala­pítványt tett a református fötanoda létesítésére, arra esetre pedig, ha a tanintézmény mégsem jönne létre, az ösz­szeget megfelezik a helyi református és katolikus egyházközség között. 2 4 SZEKELYNÉ KÖRÖSI Ilona 1984.; NÓVÁK László 1987.; MOLNÁR Attiláné 1989.

Next

/
Oldalképek
Tartalom