Bárth János szerk.: Cumania 24. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2009)

Székely Gábor: Kecskeméti reformátusok végrendeletei a XVII-XVIII. századból

CUMANIA 24., Kecskemét, 2009 199 SZÉKELY GÁBOR KECSKEMÉTI REFORMÁTUSOK VÉGRENDELETEI A XVII-XVIII. SZÁZADBÓL KUTATÁSTÖRTÉNET A végrendelet mint forrástípusjelentőségére már a XIX. századi történészek is felfigyeltek, és számos tanulmány valamint forráskiadvány született a végrendeletek forrásértékéről, a bennük található adathalmazok sokoldalú felhasználhatóságáról és az elemzési lehetőségekről. A végrendeletek vizsgálatát segíti, hogy meghatározott, állandó formai jegyekkel rendelkeznek, nagyobb mennyiségben maradtak fenn, és egyediségüknél fogva a normatív forrásoknál jóval árnyaltabb megközelítést tesznek lehetővé. Értékes adatokat tartalmaznak a gazdaság- és társadalomtörténet, művelődéstörténet, egyháztörténet, jogtörténet, mentalitástörténet, a tárgyi néprajz, életmódtörténet, sőt a szellemi néprajz művelői számára is.' A végrendeletek segítenek megválaszolni egy sor olyan társadalom- és gazdaságtörténeti kérdést, amelyek vizsgálata az utóbbi időben került a történeti kutatás homlokterébe, így a demográfia, a családszerkezet, a vagyonszerkezet, a nemek közötti munkamegosztás és szerepük a vagyonfelhalmozásban. Ezen túlmenően a vallási élet, a kegyes adományok szerepe, a házasélet és gyermeknevelés erkölcsi és anyagi oldala is mind olyan témák, melyekre konkrét forrásként szolgálnak a testamentumok. A végrendeletek tömegességére építő, mennyiségi vizsgálatokra fókuszáló kvantitatív elemzési módszerek mellett az utóbbi években a kvalitatív elemzés került előtérbe, amelynek során a narratív forrásként fölfogott, egyediségében vizsgálandó végrendelet és a hozzá kapcsolódó inventárium vált a mikrotörténeti kutatások egyik legfontosabb forrásanyagává. Magyarországon jóval kisebb mennyiségben fennmaradt forrásanyag áll a végrendelet-kutatás rendelkezésére, ezt az anyagot viszont széleskörűen felhasználta már az eddigi kutatás, művészettörténeti," néprajzi,

3 művelődés- és társadalomtörténeti

4 szempontból egyaránt. A végrendeletek elemzését, a külföldi példákhoz hasonlóan, itt is megelőzték a forráskiadványok, melyek a XIX. század utolsó évtizedeitől kezdve láttak napvilágot, előbb nemesi családok, később több szabad királyi és mezőváros gazdag testamentumanyagát tették közzé. Kiemelkedő Rad1 A végrendeletek kutatástörténetéről és az azokhoz kapcsolódó historiográfiai vitákról összefoglalást ad SZENDE Katalin 1999., 2001. és 2004. 58-73.; valamint MÁTAY Mónika 2004r 2ENTZGéza 1953. 'TÁRKÁNY SZŰCS Ernő 1961., 1966. és 1974. 495-512.; 1981. 726-757.; SZÉKELYNÉ KÖRÖSI Ilona 1984.; HORVÁTH József 1996b., további néprajzi irodalommal. 4 A kora újkori és újkori végrendeletek forráskiadványairól és feldolgozásáról áttekintést ad HORVÁTH József 1995.