Bárth János szerk.: Cumania 24. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2009)
Bánkiné Molnár Erzsébet: Mindennapok történelme a Jászkun-kerületben
148 Bánkiné Molnár Erzsébet hogy a XVIII-XIX. században a jászkunságiak viseletében a pamutvászon, más néven a gyolcs nagyon kedvelt ruhaanyag volt. Hasonló változatosságot mutat a szoknyák anyaga. A redemptusok férjhez adandó lányai szinte kivétel nélkül kaptak egy melegebb szoknyát posztóból vagy bolyhozott gyapjúszövetből. Ez utóbbit nevezték rásának. A kék és a zöld rása szoknyák viselete egyformán elterjedt. Előkelő helyet foglal el a szoknyák között a gránát színű pólyaszoknya és a kék kamuka. 4" Hétköznapokon a kartonszoknyák különböző változatait hordták. Különösen szerették a fátyolszerü anyagokat: a vékony csanapatyolatot és a mai batisznak megfelelő laza, a csalánfonálból szőttnél sürübb szövésű patyolatot. A harmadik patyolat változatot egyszerűen csak fátyolnak nevezték. A fátyol nyakravaló a férfi viseletnek is ünnepi tartozéka volt. A ruha ünnepélyességét emelte a fekete tafota, 4, a credit és a selymek különféle változata. Igen jelentős mennyiségben alkalmaztak díszítő kellékeket, pántlikákat, zsinórokat, gombokat. A férfiruhák díszét a zsinórozás és a gombok, sokszor ezüstgombok emelték. A ládabelihez tartoztak a lányok pártáját felváltó főkötők, a különféle kendők, keszkenők. A főkötő vagy fékető a jász viselet jellegzetes darabja 4 4 volt, de vannak utalások használatára a Kiskun Kerületből 4 5 és a Nagykun Kerületből is. Pap Ilus kiházasításakor 1786-ban Kunszentmártonban három főkötőt varratnak. 4 6 Félegyházán Russai Mihály redemptus gazda leányának arannyal varrott főkötőt készíttetett. 4 7 Russai az 1743-ban újratelepített Félegyháza első telepítőivel érkezett Jászfényszaruból a kiskunsági helységbe. Hasonlóan jászsági származású volt Fazikas ~ Fazekas Ferenc, aki 15 éves leányának pártát és pártára való pántlikát vásárolt. 4 8A leányt még nem a házasságra készítették, főkötőt a leányok nem hordhattak. Feltűnően sok kendőt vásároltak. Lehetséges, hogy ezeket, amint Szentesi Tóth Kálmán 4'' említi, a lakodalom során elajándékozták, de ez a levéltári forrásokból nem bizonyítható. Bereznai Zsuzsanna 3 0 a bajai bunyevácokról feljegyezte, hogy a XX. század elején az eljegyzéskor és a lakodalomkor a meghívott férfi vendégeket kendővel ajándékozták meg a lányos házban. A félegyházi forrásokban feltüntetett megvásárolt kendők mennyiségéből azt gondolhatjuk, hogy a szokás ismert lehetett a Jászkun Kerületben is. 1820-ban Vereb János kovácsmester Anna leányának kiházasítására 184 Ft 10 krajcárt költöttek, ebből egy főkötő varrásért 4 Ft 5 krajcárt, az anyagáért 2 forintot s a hozzávaló pántlikáért egy forintot fizettek. 3 1 Ruhájához vettek fehér liont, hozzá 4 2 Kamuka = a damaszthoz hasonló, finom szövésű nehéz selyemkelme. 4 3 Tafota = fényes, felsőruházatnak és bélésnek való selyemszövet. 4 4 BATHÓ Edit, 2002./b 161-165. 4 5 BÁNKINÉ MOLNÁR Erzsébet, 2004. 9-10. 4 6 SZML. Kunszentmárton Rsz. 712. Fasc. 17. No. 43/1786. 4 7 BKML. Kf. It. Nol9. Caps. 1. Fasc.l. No4./l756. 4 8 BKML. Kf. lt.Nol9. Caps. 1. Fasc.l. N06./1756. 4 9 SZENTESI TÓTH Kálmán, 1929. 5 0 BEREZNAI Zsuzsanna közlése. 5 1 BKML. Kf. lt. Lad. 88. Cs. 2. Sz. 13./1820.
