Bárth János szerk.: Cumania 24. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2009)

Bánkiné Molnár Erzsébet: Mindennapok történelme a Jászkun-kerületben

Mindennapok történelme a Jászkun Kerületben 145 örökség elosztásában gyakran konfliktust jelentett, hogy ki fizette a lakodalmat, a jegyruhát, kinek a pénzén vásárolták a ládabeli ruhaneműt. Szabadszálláson 1755-ben meghalt Bacsó Péter. Özvegye hamarosan ismét férjhez ment, s az új házasságba Katalin nevű kislányán kívül előző férjének harmincforintos redempciós földjét és ingóságait vitte. Katalin 1772-ben férjhez ment, majd beperelte édesanyját apai örökségének kiadásáért/

2 A perben az édesanya bebizonyította, nem tartozik a leánynak, hiszen „illő módon kiházasította." Miből állt a kiházasítás? Mindenekelőtt elkészíttette leányának az elmaradhatatlan mentét selyemposztóból, prémjére 12 gerent (róka gereznát) vásárolt, vett hozzá ráncravalót, gombokat, lapos zsinórt és két báránybőrt bélésnek. Összességében Katalin mentéjének anyagáért az édesanyja 25 Ft 97 dénárt fizetett, s a szűcs 1 Ft 25 dénárért varrta meg. A menyasszonyi láda 3 forintba került. Kapott a leány egy paplant, egy selyemkeszkenőt, hétforintért csíkos anyagot és öt báránybélést. Kapott egy forintot költségre, bort és húst a lakodalomra. A helyi szokás szerint a férjhezmenendő leány legalább egy tehenet vitt magával a szüleitől. A tehén borjai és a tejhaszon a házasságkötés után is az ő külön vagyona maradt. A tehenet Katalin is megkapta, de gyorsan eladta 14 forintért. A felsorolás igazolta, hogy Katalin mindent megkapott, ami a szokás szerint a kisföldű redemptus árva leányát megillette. A bíróság ezért a vita eldöntését a felek egyezségére bízta. Kisznér András félegyházi redemptus, malmos gazda Erzse lányának kiházasítása a túlköltekezést mutatja. Az árván maradt gyermekek és az özvegy évi összes jövedelme 80-100 Ft volt. Az apa 1770-ben halt meg. Erzse 1773-ban férjhez ment, ruházata a 15 forint értékű mentével együtt 30 Ft-ba került.

3

3 Surányi György % telkes redemptus árvájának, Rózsinak a kiházasítására 44 Ft 36 krajcárt költöttek, a család egész évi jövedelmének 1/10-ét. A jászberényi Ratzki Anna'

4 éves jövedelme 1801-ben 104 Ft 59 xr volt. 1805-ben férjhez ment, a kiházasításra vásárolt ruhaneműi 74 Ft 49 xr-ba kerültek. A számlán azonban csak ruhaanyagok és ruházati kellékek szerepeltek, a varrónő számlája nincs az összegben. Német Ferenc szintén jászberényi redemtus volt.

3" Német halála után leányára, Ilonára és annak édesanyjára az eladott javakból 222 Rft tőke maradt. A pénzt kölcsön adták évi 6%-os kamatra, de Ilona kiházasítására olyan sokat költöttek, hogy a tőke 174 Ft-ra apadt. A Jászapátiba való Zsemberi István

3

6 halálakor három gyermeket, két fiút és egy leányt hagyott hátra. Katalin 1801-ben ment férjhez. A gyámságot ellátó nagybácsi feladata volt a kiházasítás. A leány stafírungjának elkészítése előtt számba vették a meglévő ruhaneműit. Volt az örökségben: 3

2 BK.ML. Szabadszállás, Processusok, 1784. No. 26. 3

3 BK.ML. Kf. It. No. 18 Caps. 2. Fase. 2. No. 19. 1

4 SZML. Jászberény Caps.32. Fasc. 8. No. 8. árvaszámadás 3

5 SZML. Jászberény It. Caps. 31-32. Német Ferenc árvája számadása 1767-70. 3

6 SZML. Jászapáti lt. Árvaszámadások Caps. 47. Fasc.18. No. 4./180l-l812.