Bárth János szerk.: Cumania 23. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2007)
Wicker Erika: Azonosságok és hasonlóságok az iszlám köznépi és a hódoltság kori rác-vlah temetkezési szokásokban
50 Wicker Erika fenekét éri, a másik meg majdnem a peremét. (El nem tudom képzelni, honnan ered ez a szokás vagy hagyomány.) Ennek utána az egészet leborítják földdel. " Az így elhelyezett deszkát egy 19. század közepi, ugyancsak Isztambul környéki adat szerint állítólag kiveszik a sírból: „a sírásó [...] két-három lábnyira ásott sírba ülteti a halottat, úgy hányván a földet reája, hogy az testét ne érje, hanem az arra használt deszkát, melyet lassacskán kihúzván, a föld a leggyöngédebben érinti a koporsótlanul eltemetett hullát. " 344 Arra, hogy a holttestet védő deszkát eltávolították volna, máshol nincs adatunk. Az is kérdés, hogy az „ültetés" kifejezés a tényleges testhelyzetre utal-e, vagy csak elírás-elhallás, esetleg téves értelmezése annak az elképzelésnek, hogy „ az iszlám hite szerint a halál után csakhamar megjelenik az ítélő angyal, akinek kérdéseire ülve kell a halottnak felelnie. " ' Ugyancsak ferdén elhelyezett, bár a sír hosszanti oldalához támasztott deszkát ma is használnak Anatólia egyes vidékein. 346 Arról, hogy a mai boszniai moszlim sírformák is középen mélyítettek-e, jelenlegi adataink szerint csak a takarás módjából következtethetünk: „Földbe helyezzük a halottakat, és néhány deszkát teszünk rájuk" 341 A sírüreg zárása előtt azonban gondoskodnak arról, hogy a halotti lepel teljesen tiszta legyen: „Egy diák ismét leugrott a gödörbe, mialatt a többiek óvatosan lebocsátották a holttestet, a kívülről rácsavart lepedőt kötélként használva. [...JA rácsavart lepedőt kihúzták, és ott feküdt a holttest fehér halotti leplében. " 348 A padkás sírokban eltemetett halottak takarására - bár az lényegében csak a sírmetszetből állapítható meg pontosan, - több rác-vlah temetőből is vannak adataink. Katymáron néhány váz körül olyan maradványokat talált az ásató, melyeket rőzseborításnak határozott meg. 349 A Dombóváron eltemetettek takarását 19 famaradványos sírnál lehetett megfigyelni. Ennek alapján Gaál Attila a takarás három módját különítette el: „1. Egy vagy több deszka- esetleg deszkadarab, melyekkel vagy az egész halottat letakarták, vagy csak a holttest bizonyos részeit - leggyakrabban a fej és nyak tájékát -fedték be velük. [...] 2. Téglalap alakú faker et, mely 3 DE SAUSSURE, Césare 1730-1739. 267. 4 JANCSOVICS István 1864. 118. 5 BEDERTibor2001.82. 6 Bartha Júlia szíves közlése.; 7 BIHAJLI-MERIN, Oto és Lise 1974. 154. s KLASS, Rosanna 1969. 214.; A közelmúltbeli magyarországi padmalyos temetkezéseknél is nagy gondot fordítottak arra, hogy a koporsót ne érje a föld: „Olyan pontosan kell illeszkedniük (a padmalydeszkáknak), hogy valóban ne jusson majd föld a koporsóhoz. " KUNT Ernő 1987. 133-134.; „úgyhogy föld nem juthat be az üregbe. " BALASSA Iván 1973. 48.; „hogy ne hulljon be a por a koporsóra. " SÁMUEL Aladár 1918. 102. 9 „Zalotay négy katymári sír feltárásakor a következőket figyelte meg: 68. sír: 'A padkán vékonyabb, hengeres fakorhadékok jelentkeznek. Mindig a váz fölött. Annak jele, hogy a holttest valami laza rőzsefélével le volt födve'; 69. sír: 'rőzseborítás korhadéka a váz fölött'; 73. sír: 'Nyújtott férfi-váz, rőzseborítás fakorhadékaival'; 77. sír: 'Köröskörül padkás, azon rőzseborítás fakorhadékai'. Sajnos az ásatási dokumentáció nem tartalmazza a részletes leírásokat, rajzokat - 5 nem történt meg a sírok átvágása sem -, így nem tudható, hogy az egyébként is inkább a 'padkán ', tehát nem a padkakoporsóban fekvő holttest körül megfigyelt 'vékonyabb, hengeres fakorhadékok' miért éppen a holttest rőzsével való letakarását asszociálták az ásatókban, arról nem is beszélve, hogy több mint 300 év után valóban ilyen, azaz meghatározható módon megmarad-e a rőzse nyoma. " WICKER Erika 2003. 31. 39.j.; WICKER Erika - KŐHEGYI Mihály 2002. 110.
