Bárth János szerk.: Cumania 23. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2007)
Wicker Erika: Borsay Jenő régiséggyűjteménye
Borsay Jenő régiséggyűjteménye 371 1911 után nem találtam Borsay nevét vagy gyűjteményének említését az Évkönyvekben. Amikor két évtized múlva - bár ekkor természetesen nem a már régen megszűnt Évkönyvekben - újra felbukkant a neve, az akkor már nyugalmazott Borsay a bajai múzeum megalapításának élharcosa volt. A 19. században a bajai iskolákban is létrejöttek régiséggyűjtemények, ezekből azonban - eltérően pl. Halastól - nem alakult ki városi múzeum. Baján erre először az 1910-es években kerülhetett volna sor. A bajai születésű gazdag műselyemgyáros Déry Frigyes ugyanis régészeti, néprajzi és képzőművészeti gyűjteményét szülővárosának szánta. Magánemberként kívánt múzeumot építtetni, majd azt teljes berendezésével együtt a városnak átadni. 1914-ben megvette a barátok kertjét (ma: Déry-kert), de az építkezésre a háború kitörése miatt nem került sor. Mivel a háború végén Baja határváros lett, - és ahogy Déry 1920-ban írta: „minden veszedelemnek kitéve, melyek a jövőben bonyodalmak esetén fenyegetni fogják" gyűjteménye végül Debrecenbe került. 19 A bajai múzeumügy élére az 1930-as évek elején Borsay állt. Ebben Zomborba került gyűjteményének alapvető szerepe lehetett, mely - természetesen a társulati múzeum tárgyaival együtt - a trianoni békeszerződés értelmében immár egy idegen ország tulajdonába jutott. Mivel a műkincseket a szerződéstől számított 20 éven belül vissza lehetett követelni, Borsay, mint a háború óta szünetelő BácsBodrog vármegyei Történelmi Társulat egyetlen élő választmányi tagja, a Társulat újraélesztését tűzte ki céljául, hogy - jogfolytonosság lévén - a Zomborban levő társulati gyűjtemény Magyarországra kerülhessen. Erőfeszítéseit nem koronázta siker. 20 Abban, hogy a bajai múzeumügy nem rekedt meg, nagy szerepe van a helyi származású Oltványi Imrének, aki - amennyiben a város állandó kiállítási helyiséget biztosít, - modern képgyűjtemény megteremtését ígérte. 1937-ben nemcsak a Képtár alakult meg a bajai Takarékpénztár régi helyiségeiben, hanem a rég áhított múzeum is: „addig is, amíg a múzeum szervezeti és kezelési szabályzata elkészül, a muzeális anyag kezelésére és elsősorban a haladéktalanul megindítandó anyagöszszegyűjtésre ideiglenes megbízást adok Borsay Jenő ny. községi jegyző, bajai lakosnak, akinek működése tartamára havi 50.-P tiszteletdíjat állapítok meg. " Rövidre szabott, de igen intenzív múzeumvezetői tevékenysége alatt Borsay a gyűjtés mellett elsősorban helytörténettel foglalkozott, megvetette mind a múzeumi, mind a későbbi járási könyvtár alapjait, és kialakította a múzeumi szakosztályokat: 1. Várostörténeti szakosztály (oklevéltár, térképtár, ereklye-, pénz- és éremgyűjtemény, régészeti tár, ipar- és kereskedelem-történeti alosztály), 2. Néprajzi 18 Részlet Déry Frigyesnek Baja város akkor Budapesten működő tanácsához írt leveléből. SÓLYMOS Ede 1958. 7. 19 A Déry gyűjtemény történetéhez ld. még: MERK Zsuzsa 1989. 7-8.; KŐHEGYI Mihály 39-40. 20 Részletesen Id. SÓLYMOS Ede 1958. 7-11.; MERK Zsuzsa 1989. 8. 21 SÓLYMOS Ede 1958. 12.; A bajai múzeum megalakulásához Id. még: MERK Zsuzsa 1989. 9-10.; KŐHEGYI Mihály 1989. 40.
