Bárth János szerk.: Cumania 23. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2007)

Knipl István–Tánczos-Szabó Ágota: Volksbund szervezetek a Duna-Tisza közén – a zászlóbontástól a megtorlásig

348 Knipl István - Tánczos-Szabó Ágota gyár állam biztosította. A toborzást röpcédulák, plakátok segítségével lehetett propagálni. A toborzás megindítására 1944. április 23-án, Bonyhádon került sor. Ezt megelőzően a Volksbund listát készített a besorozható magyarországi népi németekről. A 202 000 nevet tartalmazó névjegyzéket előzetesen a magyar hadügyminisztériumhoz terjesztették be jóváhagyásra, ebből a hadügyminisztérium 131 000 főt engedett át az SS sorozás céljaira. Nem engedték át a magyar népiséghez tartozókat,

177 a bányászokat, a vasútnál, postánál fontos alkalmazásban lévőket, a hadiüzemekben foglalkoztatottakat és a különleges szakképzettségű munkásokat (pl. pedagógusokat), valamint a honvédségnél lévő, szintén különleges szakképzettségű, rövid időn belül nem pótolható egyéneket.

178 Az általunk vizsgált településeken a sorozásra 1944 nyarán került sor. Nemesnádudvar és Császártöltés esetében a pontos dátumot is tudjuk: július 12. 179 Császártöltésen augusztus elején megismételték a sorozást, a korábban kimaradt személyeket is besorozták az SS-be.

180 A sorozóbizottságnak német tisztek mellett egy magas rangú magyar katona is tagja volt. A lakosságot dobszó és névre szóló írásos idézés útján értesítették a sorozás időpontjáról és helyszínéről.

181 A megjelenést elmulasztó személyeket a magyar csendőrség állította elő.

182 Csávolyon 1944 szeptemberében a kényszersorozás alkalmával körülzárták a falut, hogy senki meg ne szökhessen,

183 Vaskút községben pedig állítólag a helyi Volksbund vezetői feljelentették a szökött katonákat, és segédkeztek abban, hogy újra a német hadseregbe kerüljenek.

184 Hartán 1944-ben 206 darab behívási parancsot kézbesítettek, amelyből mindössze 78-at vettek át az érintettek. A helyi vezetőjegyző a lakosság részéről a német hadsereg kötelékébe való bevonulással szembeni nagy fokú tartózkodásról jelentett a dunavecsei főszolgabírónak, az év augusztusában. Okként a következőket jelölte meg: a helyi Volksbund vezetői valamennyien a magyar hadseregben teljesítenek szolgálatot. A behívandó katonakötelesek nagy része is inkább a magyar hadseregbe való azonnali felvételét kéri, amit a községben állomásozó 6 német csendőr igyekszik minél hatékonyabban megakadályozni. A behívójegyek kézbesítésének akadálya, hogy a behívandók „ ismeretlen helyen " tartózkodnak, sokan a község határában bujkálnak, mások a kézbesítőt fenyegetik azzal, hogy nem megy ki élve az udvarból, ha ott meri hagyni a behívójegyet. Az SS-be való bevonulástól való menekülés másik n A Harta községi iratanyagban találhatók olyan listák, amelyek a német SS sorozások során felmerült panaszok hatására a helyi vegyes katonai bizottság német katonai alakulatokhoz való behívástól mentesített egyének neveit tartalmazzák. A felmentettek a magyar népiséghez tartozóknak minősíttettek. BKMÖL V. 336. 1944. augusztus 12-én készült jegyzőkönyv. 8 BKMÖL V. 336. A magyar kir. honvédelmi miniszter a vármegyei alispánok, thj. városok polgármesterei, az ungi-beregi és máramarosi közigazgatási kirendeltségek vezetőinek. Tárgy: Tájékoztatás az 1944. évi német sorozásokkal kapcsolatban. 1944. április 27. 9 HECKENBERGER Péter 1991. 85.; BKMÖL XXV. 17. B. 1693/1946. és B. 4097/1948. " BKMÖL XXV. 17. B. 537/1946. 1 BKMÖL XXV. 17. B. 526/1946. és B. 4097/1948. 2 BKMÖL XXV. 17. B. 434/1945. 3 BKMÖL XXV. 16. 72/1945. és B. 104/1945. 4 BKMÖL XXV. 16. B. 350/1945.