Bárth János szerk.: Cumania 23. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2007)
Bereznai Zsuzsanna–Schőn Mária: A hajósi sváb parasztság hagyományos munkakultúrája
A hajósi sváb parasztság hagyományos munkakultúrája 85 gfreassa. Nach haud sie hueigschrieba, so and so isch ganga, nach seand wiedr ueini kamma. So haud sie nach Hajosch aufgsiedled au mit die Leüt. Magyar fordításban így hangzik: Két fiatal szerette egymást, és szerettek volna összeházasodni, még ott kinn Wittembergben, ahonnan származunk. A legény azt mondta, ha törik, ha szakad, elveszi a lányt. Akkoriban volt az, hogy el lehet jönni Hajósra. Itt annyi földet kapnak, amennyit csak akarnak. Bejelentette az anyjának: - Akkor én most elmegyek. Az anyja rámordult: - Menj és vidd magaddal azt a koldus szegényét! Fölkerekedtek, és meg is érkeztek ide. Negyven pár érkezett ezen első alkalommal. Egyszer farsangban vagy újévkor valami vígasságot tartottak, ahová mindenki elment, csak az asszony maradt odahaza gyermekágyban. Kérlelte a férjét: -Ne menj el! - Csak egy kis időre megyek. - Jól van, hát menj, de ne maradj sokáig! A férje nemsokára vissza is jött, és látta a nagy bajt. A farkasok alul bekapartak a falon, de szerencsére jól meg volt erősítve a ház. Akkor csak az asszony maradt életben meg a gyermekük. A többieket mind felfalták a farkasok. Akkor írtak haza a hazájukba, hogy ez és ez történt. Utána ismét érkeztek mások. így aztán Hajós betelepült emberekkel. * A XVIII. századi falut két patak partjára építették. Az egyik patak mellett érseki vízimalom működött. Az 1728. évi, Hajós helység Csáki Imre kalocsai érsek által kiadott általános úrbéri kontraktusában a helyi malmokról is szó esik: „Mivel az itt lévő malom nekünk nem kevés költségünkbe került, evégett, hogy azt az alattvalók használhassák, tartoznak a hozzá tartozó töltést rendbe hozni, karban tartani és a határban szükséges hidakat fenntartani". Málnási Ödön a következőket írja a hajósi betelepülőkről: „Az első telepesek csekély műveltségére jellemző, hogy a malmot még megigazítani sem tudták. Ellenben a bortermelésre és az uradalmi birtok megművelésére, valamint a halászásra alkalmasoknak bizonyultak. Főfoglalkozásuk, sőt szenvedélyük a bortermelés és a borfogyasztás lett..." 22 Paul Flach és Josef Paul szerint azonban a malommal kapcsolatos fenti megjegyzés minden alapot nélkülöz. A valóság az, hogy az új hajósi telepeseknek a sváb óhazában már úgynevezett pitiés- vagy szitásmalmaik voltak, és már tiszta 21 BÁRTH János 1997. 227-228. 22 Dr. MÁLNÁSI Ödön 1932. 92.
