Bárth János szerk.: Cumania 23. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2007)

Wicker Erika: Azonosságok és hasonlóságok az iszlám köznépi és a hódoltság kori rác-vlah temetkezési szokásokban

54 Wicker Erika tődése után, a földnyomástól mozdult el. A legépebben megmaradt gyermeksír oldalfűlkéjének ferde zárását az egykori deszka 10-20 cm széles, barnás sávja je­lezte, a sírfenékhez és a padmaly felső részéhez fektetett deszka szélessége kb. 35 cm volt. A padmaly betöltése homok, a síré sötétbarna, agyagpettyes, tömör ta­laj. 367 E zárási módoktól eltér egy bizonytalanul padkásnak tekinthető sír bal olda­lán kialakított, lényegében csak „szimbolikus" fülkéjének zárása. A padmaly épp csak jelzésszerű mélyedését nem lehetett a szokásos módon zárni, ezért a váz felett ferdén helyeztek el valamiféle merev szerves anyagot (pl. deszkákat). Ennek jobb oldala a sírfenék és -oldal találkozásánál feküdt, bal oldala a váz fölötti síroldalhoz támaszkodott, hasonlóan a padkás sírok ferde zárásához. Mindezt a talaj elszínező­dése mutatta: a sírgödör sárga, agyagpettyes földjét 6-12 cm széles, szemcsés, sár­gásbarnás sáv választotta el e takarás alatti állatjárásos földtől, melynek betöltése élesen elvált a padmalyban fekvő váz körüli sárgás homoktól. 368 Ez a váz körüli, a környező talajtól eltérő, keskeny földsáv jelezheti, hogy a padmalyos sírokba temetett halottakat az oldalfülke zárása mellett egyéb módon is védték a földtől. Az egyik bácsalmási sír oldalfülkéjében is kétféle elszínező­dést figyeltünk meg: a padmaly betöltése sötétbarna, de annak alsó részén, a váz körül 8-10 cm széles, homogén, szürkés sáv vált el. 369 Mindez arra utalhat, hogy a fülke fenekét előzetesen bélelték, 370 vagy a padmalyba fektetett halottat valami­lyen textillel letakarták, 371 s ezután zárták a fülkét deszkalapokkal. 372 IV.5. EGYES TEMETKEZÉSEK A muszlimoknak „tilos volt két holttestet fektetni egy gödörbe, nehogy 'tor­lódás legyen a feltámadáskor '. Egyes-egyedül járvány idején függesztették föl ezt a tilalmat, de még ilyenkor is bűnnek számított különneműeket temetni egy és ugyanazon gödörbe, ha mégis így jártak el, téglából válaszfalat kellett emelni közéjük. " 373 Más forrásom a temetők nagyságát is ezzel a hagyománnyal hozza ' 7 Bácsalmás 391., 401. és 483. sírok. Wicker Erika ásatási dokumentációja 2002-2003. KJM RA 2002.1115.; 2003.1116. ' 8 Bácsalmás 334. sír. Wicker Erika ásatási dokumentációja 2002. KJM RA 2002.1115.; A 2001-ben feltárt 222., 226. és 254. sírokban szintén csak „álpadmaly" volt. Wicker Erika ásatási dokumentációja 2001. KJM RA 2002.1114.; Meg kell jegyeznem azonban, hogy e sírok megmarad mélysége igen csekély, s ez a megfigyelése­ket befolyásolhatta. 9 Bácsalmás 391. sír. Wicker Erika ásatási dokumentációja 2002. KJM RA 2002.1114. 0 Kézdivásárhelyen „ készítettek olyan padmalyt is, amelyet téglával raktak ki, de általában nem voltak bélelve. " DIMÉNY Attila 2004.; Tekintve, hogy a legújabb kori padmalyos temetkezések kivétel nélkül koporsósak, a padmaly bélelésére nem is volt szükség. 1 Kérdés, hogy ez a viszonylag széles szerves maradvány lehet-e a lepel vagy a vékonyabb textilt helyettesítő bármely más anyag (gyékény?) nyoma. 2 A halott hasonló védelme a közelmúltbeli magyarországi padmalyos temetkezéseknél is szokásos volt, „hogy a lehulló föld ne zúzza össze a koporsót s ne sértse a halottat. 'Hogy ne nyomja a főd! ' - mondják. " CSETE Ba­lázs 1942. 205.; A kézdivásárhelyi református temetőben „a padmaly nyílását a koporsó behelyezése után deszkaajtóval zárták el. Az ajtó méretét mindig a nyílás méretéhez igazították. " DIMÉNY Attila 2004. 3 MAZAHÉRI, Aly 1989. 71.

Next

/
Oldalképek
Tartalom