Bárth János szerk.: Cumania 23. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2007)
Wicker Erika: Azonosságok és hasonlóságok az iszlám köznépi és a hódoltság kori rác-vlah temetkezési szokásokban
48 Wicker Erika ban odatemetettél szemben a sírhely megvásárlását a halott igazolni tudja. " Egészen hasonlóan gondolják egy mai török muszlim falu lakói is, akik „pénzt is dobnak a sírba, s ha korábban már mást is temettek arra a sírhelyre, többet tesznek, hogy osztozkodni tudjanak a másvilágon. " 5 A magyarországi szerbek is úgy gondolták, ez a pénz azért kell, hogy a halott „a temetőben elfoglalt helyét megfizesse, eredetileg talán azért, hogy örök boldogságát megvásárolja. " 326 A pénz sírba kerülésének módjáról részben mást jeleznek a régészeti és mást a néprajzi megfigyelések. Feltehetően a halott ruhájának a jobb felső zsebébe tették a bácsalmási férfi túlvilági útra szánt pénzét - ez a szokás a hazai szerbség körében is ismert 327 -, s a győri négy érem helyéből is arra következtetett az ásató, hogy „ bizonyára a ruha zsebében voltak " Utóbbi esetében tarsolyra is gondolhatunk, ahogy az esztergomi nő esetében Lázár Sarolta is feltételezte. 329 A bácsalmási török akcse biztosan a gyermek szájában volt; ez a szokás a törökországi Çanklar faluban pl. a mai napig él. 330 A balázsfalvi (RO) románok „apénzt a halott jobbmarkába, feje, vagy párnája alá teszik. " 331 A szájba tett pénz szokását az erdélyi románok is ismerték: „Az én hazámban a szájba, a nyelv alá vagy a fogakra helyezik - és ugyanezt figyelte meg a Dunán túli területek románjainál a kiváló De Pindó. [...] Néhol a jobb kézbe helyezik a pénzt, másutt a bottal együtt a sírba, és így temetik el a halottal együtt. [...] más helyütt meg a botja felső részébe metszett kis bevágásba egy krajcárt helyeznek, majd a botot a sírban fekvő mellé teszik, azt kívánva eképp en jelezni, hogy hosszú út vár rá, és meg kell fizet' >> 332 nie a vamot. A néprajzi megfigyelések szerint a pénz gyakran a halott lehelyezése után kerül a sírba. A Nagyenyed (RO) környéki mócok pl. „a test hosszában egy botot helyeznek el, melynek hasított végére krajczárt tesznek. " 333 Többnyire azonban a sírgödörbe dobják a pénzt. A törökországi Subasi muszlim lakói körében éppúgy, mint a katolikus sokacoknál és a görögkeleti szerbeknél élt az a szokás, hogy „a 324 SAROSÁCZ György 1968. 175-176.; Gaál Attila nyilvánvalónak tartja, "hogy ebben az esetben egy késői magyarázatkeresésről van szó, hiszen az obulusadás eredete sokkal régebbi időre nyúlik vissza, mint a temetők bezáródása és zsúfolttá válásának ideje. " GAAL Attila 1982. 176. 32í BARTHA Júlia 1996. 36. 526 KAUSCH Henrik 1904. 3. 327 „ a halott zsebébe néhány pénzdarabot tettek. " KAUSCH Henrik 1904. 3. 328 „Az 1631-ben vert ezüstpénz (111. Ferdinánd főherceg garasa) talán véletlenül maradt a kabát felső zsebében. " WICKER Erika 1999. 27.; M1THAY Sándor 1985. 193. „A derekáról lecsüngő, vaspánttal merevített erszényébe vagy tarsolyába 9 db ezüstpénzt helyeztek". LÁZÁR Sarolta 1999.316. 330 „Az Anamashoz tartozó Çanklar faluban a halott szájába tesznek pénzt. " BARTHA Júlia 1996. 36. 331 MOLDOVÁN Gergely 1899. 1007. 332 PAPP, Ladislaus Basileus 1817. (2006) 125. 333 A botnak az volt a funkciója, hogy arra „hosszú útjában támaszkodik a halott. " MOLDOVÁN Gergely 1899. 1005.; Egyes vélemények szerint a romániai mócok „a maczedoniai móczok családjából szakadtak ki. " Uo. 769.; A halottnak való pénzadás szokását a környékbeli szász és magyar népesség körében nem jeyezték fel. WE1NR1CH Frigyes 1899. 703-706.; LÁZÁR István 1899. 555-559.
