Bárth János szerk.: Cumania 23. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2007)

Wicker Erika: Azonosságok és hasonlóságok az iszlám köznépi és a hódoltság kori rác-vlah temetkezési szokásokban

38 Wicker Erika a sírok túlnyomó részében egyéb leletek is voltak. Ugyancsak viszonylag nagy az esztergomi koporsós sírok száma, a feltárt sírszám 21%-a.

249 A legnagyobb ismert sírszámú bácsalmási temetőben minden tizedik halottat szegeit koporsóban temették el, s a szegeit ládás sírok tizedében gyermek feküdt. Lelet minden ötödik halott - köztük két gyermek - mellett volt: bronztűk, vastű, gyűrű, gombok, vas párizsikapocs-pár.

250 Az egyik felnőtt mellett Ferdinánd főherceg 1631-ben vert garasát találtuk.

251 A szegeit ládás bácsalmási sírok általában viszonylag nagyméretűek voltak. A temetőn belül nem alkottak külön csoportot, de feltűnő, hogy inkább a dombtető déli felének közepe táján koncentrálódtak, a nyugati hosszanti oldal mentén egyetlen koporsós sír sem került elő. A felnőttek számára készült koporsók kb. 10 cm széles deszkákból álltak, hosszuk 190 és 220 cm között mozgott, annak ellenére, hogy a bennük eltemetettek magassága általában 170-175 cm volt. Csupán a láda összeroskadásával elcsúszó koporsószegek alapján a ládák egykori alakja nem rekonstruálható, de a megmaradt fanyomok szerint téglalap alakúak vagy láb felé szűkülő formájúak voltak.

252 A koporsószegek általában 8-10 cm hosszúak, ritkán ettől jóval nagyobbak és valamivel kisebbek. Alakjuk alapján bizonyos típusok biztosan elkülöníthetők. Ebbe a vizsgálatba sok szeg azonban igen rossz megtartása, vagy a publikációk nem kellő minőségű illusztrációi miatt nem vonható be. Észak-Bácskában leggyakrabban a négyzet átmetszetü, fejénél egy- vagy gyakrabban kétoldalra kalapált változat fordul elő, de használtak középen kerek fejű példányokat is. Általában egyenesek, ritka a derékszögben meghajló szeg, vasalásnak meghatározható pánt pedig alig fordult elő. Úgy gondolom, a koporsószegek részletes vizsgálata, és a rác-vlah temetők környékéről ismert, azonos korú magyar temetőkben talált szegekkel való egybevetése a jövőben elkerülhetetlen. Fontos adatokat szolgáltathatna ugyanis akár a temetők belső kronológiáját, akár az adott területek kereskedelmi kapcsolatait illetően. A szegek száma igen változó, 1 és 14 között mozgott. Többnyire a sarkoknál fogták össze a ládát, részben alul, részben a kb. 30 cm-rel magasabban levő fedélnél. A koporsószeges sírok több mint harmadánál azonban a térdek, a combcsont vagy a felkarcsont táján, tehát a hosszanti oldalak közepénél is találtunk szegeket. Hasonlóan szegeit koporsók a győri temetőből is ismertek: „A következő jelenség az oldalt is megjelenő koporsószeg problémája. A 214. és 218. sírnál oldalt is volt koporsószeg, és ezekben csontgomb is előkerült. A két említett síron kívül még további 6 sírban voltak ilyen helyen koporsószegek [...] Az első házalapnál 10 sírnál MITHAY Sándor 1985. 186., 190-191., 193. Ez az arány a teljes sírszámra vonatkozóan (368. sírral fejeződik be a leírás) 12%. A bolygatott sírokat azonban a publikáció nem jelzi, így bolygatottságuk mértéke is ismeretlen. 9 A szegek száma 1-2. LÁZÁR Sarolta 1999. 315.; A sírok mind felőttek temetkezései. 0 A bácsalmási temetőben 2002-ben feltárt, szegeit koporsós sírok leírását Id. WICKER Erika 2003. 47-48. 11 Bácsalmás 56. sír. WICKER Erika 1999. 27. 2 Feltűnően trapézformájú volt a bácsalmási 173. sír koporsója: h.: 190 cm, sz.: 55. ill. 35 cm, és a 208. sír koporsója: h.: 210 cm, sz.: 65 ill. 35 cm. Wicker Erika ásatási dokumentációja 2001. KJM RA 2002.1114.