Bárth János szerk.: Cumania 23. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2007)

Mészáros Márta: Szalay Gyula a fényképező múzeumőr (1865–1937). A Kiskun Múzeum fotólemez-gyűjteményének ismertetése

Szalay Gyula a fényképező múzeumőr 387 tébe, az emeleti helyiségekbe. Ezzel végleg elvált a gimnáziumtól, ahol már nagyon szűkösen fértek el a város emlékei az iskola második emeleti szobájában és a pince három helyiségében. A költözés előtt a nyár folyamán fényképfelvételeket készített a néprajzi gyűjteményhez, de mint írja „akkor készíti el a fényképlemezekről a képeket, ha a múzeum gyűjteményét az új épületben elhelyezte, a néprajzi tárgycsoportokat átlátja és kialakítja, mert a képeket a kiállított tárgyakhoz kapcsolva magyarázatul teszi majd ki." 34 A felvételek elkészítéséhez ebben az évben már 2 tucat üveglemezt vásárolt Wesel Hugótól. Tervei és reményei szerint 1914ben kívánta a múzeumot nyilvános használatra megnyitni. A néprajzi gyűjtést 1913-ban már „elhalaszthatatlanul szükségesnek" tartotta, éppen ezért kérte a Városi Tanácsot, hogy járuljanak hozzá, hogy egy jó fényképező készüléket beszerezhessen.

35 Az üveglemezekről nyomatokat a nyár folyamán, a nagy szünidőben készített, és a gyűjtemény között elhelyezte. A beszámolóiban ekkor nem írja, hogy mit fényképezett, és mely néprajzi kiállításrészhez állított ki képeket. 1914. májusában fizette ki Wesel Hugó fényképésznek a 155 K. 90 fillért a vásárolt fényképezőgépért, amely a régiségtár terhére került a felszerelési napló nyilvántartásába. A nyugta alapján nem lehet a gép márkáját beazonosítani, de a fényképész leszállított a múzeumőrnek egy fényképező kamrát, 3 darab kazettát, pillanatzárral, lencsével és állvánnyal. Ebben az évben még 36 K. 83 fillérért vásárolt Weseltől fényképészeti kellékeket, lemezeket, papírokat, vegyszereket, de a további, az előhíváshoz szükséges anyagokat már nem a fővárosból hozatta, hanem a helyi Geller Műszaki Vállalattól szerezte be. Az I. világháború éveiben a múzeumőr a gyűjtemény rendezését végezte, vásárlásra az államsegély hiánya miatt nem volt módja. A kiállításhoz szükséges felvételeket már korábban elkészítette, de a fényképező anyagok „szerfölött való megdrágulása, részben pedig kifogyása hátráltatja"

36 a képek elkészítését. 1916 és 1920 között a néprajzi gyűjtés szünetelt, csak a pusztuló szélmalmokról igyekezett felvételeket készíteni, mert ezt tartotta a legfontosabbnak megörökíteni. Felfigyelt ő is a háborúhoz köthető emlékek gyűjtésére, így készített 1916. július 22-én több felvételt a félegyházi két katolikus templom harangjainak elviteléről. Az elszámolásokból kitűnt, hogy ha alkalma adódott vásárolt a fényképezéshez szükséges eszközöket. 1917-18-ban több tucat üveglemezt, papírt, aranyfúrdőt és előhívót vásárolt Weseltől, valamint Herlango bécsi fényképészeti szaküzletből. A múzeumi gyűjteményt a Tanácsköztársaság, majd az épületet lefoglaló vörös katonák, és az őket követő román katonaság megszállása ellenére is megmentette. KISKUN MÚZEUM irattára 11/1913. Beszámoló az 1912. évi működésről. KISKUN MÚZEUM irattára 24/1913. KISKUN MÚZEUM irattára 5/1915.