Bárth János szerk.: Cumania 23. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2007)
Mészáros Márta: Szalay Gyula a fényképező múzeumőr (1865–1937). A Kiskun Múzeum fotólemez-gyűjteményének ismertetése
384 Mészáros Márta met nemcsak teljesen modern fényképészet kívánalmai szerint, hanem egyúttal oly módon rendezte be, hogy a nap minden szakában, s egész éven át - tehát téli időben is - minden akadály nélkül felvételeket készíthet, úgy, mint csoport, mint egyes fényképeket különféle kiállításokban, a nála megszokott kedvező sikerrel. Sőt, az újításokkal sokkal tökéletesebbek lehetnek a fényképek, nem lévén kitéve az időjárás szeszélyeinek, melyek eddig sok esetben voltak gátlói a képek hibátlan kiállításának." 23 Szalay Gyula, mint már említettem lelkesen adta hírül, hogy Szőke Antal felvételeket készített a város nevezetes épületeiről. Többek között Holló László a gimnázium igazgatója kérésére is ő fényképezte le az iskola régi épületét, amely a tervrajzzal együtt bekerült az 1895/96-os Értesítőbe. Ez volt az utolsó tanév ebben az épületben, majd a főgimnázium átköltözött az új palotájába a Kossuth utcára. Ez az egyetlen felvétel az épületről ebből az időszakból. A Kiskun Múzeum gyűjteményében található Szőke Antal készítette portréképek verzója szerint Kecskeméten, Kiskunfélegyházán és Tátrafúreden volt műterme, valószínűsíthetően az 1890es évek végéig. A magyarországi fényképészekről és műtermekről, amelyek az 1840-1920 időszakban működtek Szakács Margit írt tanulmányt 1983-ban. 24 Olyan műteremmel rendelkező fényképészek gyűjteményét állította össze, amelyeknek fényképei az akkori Magyar Munkásmozgalmi Múzeum gyűjteményébe kerültek. Itt olvashatunk a kiskunfélegyházi fényképészekről: Szőke Antalról 1882-1896, Gonda J. Frigyesről 1890, Barna Hugóról 1896, Wesel Hugóról 1903 körül és Gárdi Imréről 1908. 25 Az alaposabb helyi kutatás ezeket az adatokat, majd tovább fogja pontosítani, de az bizonyos, hogy Gonda J. Frigyes készített felvételt a 28 évesen, 1893ban Félegyházára érkező Szalay Gyuláról. Szintén fiatalemberként tekint ránk Szőke Antal felvételéről is a tanár úr. Wesel Hugó is több képet készített az idősödő múzeumőrről. Az első félegyházi fényképész, aki helyben kérte az iparengedélyét Wesel Hugó volt 1902. december 13-án. 26 Ettől az időtől kezdve 1930-ig Szalay Gyula Wesel fényképész szakmai segítségére támaszkodott. A fotócikkek egy részét, és az üveglemezeket nála szerezte be, vagy vele hozattatta, valamint a múzeumi fényképezőgépet is Wesel Hugó közbenjárásával vásárolta 1914-ben. A múzeumőr 1930 után már nem fényképezett, majd 1934-ben lemondott hivataláról és Budapestre költözött. Ugyanebben az évben Wesel Hugó elhunyt. A vizsgált időszakig, tehát, addig, amíg Szalay Gyula aktívan fényképezett még 13 fényképész váltott ipart Kiskunfélegyházán: Buschbaun Gyula (1903), László Ármin (1911), Belocerkovszky Ansel (1912), Kalmár Sándor (1916), FÉLEGYHÁZI HÍRLAP 1886. szeptember 26. SZAKÁCS Margit 1984. 5-96. SZAKÁCS Margit 1984. 48. BKML-Kkfházi részlege. Iparengedélyek A lajstrom 44/1902.
