Bárth János szerk.: Cumania 23. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2007)
Mészáros Márta: Szalay Gyula a fényképező múzeumőr (1865–1937). A Kiskun Múzeum fotólemez-gyűjteményének ismertetése
Szalay Gyula a fényképező múzeumőr 383 kezett a múzeum számára gyűjteni. 1910 és 1913 között 188 darab képeslapot vett nyilvántartásba, amelyeket a kiadóik szerint csoportosított. A könyvkereskedők közül Vesszősi József 61, Roykó Viktor 13, Roykó Béla 62 levelezőlapot adott át a múzeumnak, valamint a Bleier és Füredi kereskedőcég 11, míg Feuer Mihály 25 darabot ajándékozott. Szalay 16 levelezőlapon nem tüntette fel a kiadó és az adományozó nevét. A néprajzi gyűjteményben nyert elhelyezést a képes levelezőlapok mellett néhány fényképfelvétel is, amelyeket Molnár Béla polgármester adományozott 1910-ben. Erdélyi Mór császári és királyi udvari fényképész 1899. november 12-én az alföldi transzverzális műút alapkő-letételére rendezett ünnepség 10 felvételét, valamint Gárdi Imre az új városháza építésekor fényképezett képeit adta át a múzeumnak a polgármester. Kiskunfélegyházán is, mint a legtöbb alföldi kisvárosban, az 1870-es években már megjelentek a fényírók-fényképészek. Hirdetéseiket a helyi lapban is lehetett olvasni. E fényirdák rövid ideig, egy-két napig, vagy hétig maradtak a városban felvételeket készíteni. Itt kell megemlíteni e legkorábbi időszakból a debreceni Egey és Csókás fényképészeket, akik 1874-ben a tavaszi idényre nyitották meg a fényirdájukat özv. Csernus Józsefné udvarán. 18 Az 1880-as években egyre több hirdetés olvasható, mint például Petriz Antal ceglédi fényképészé, aki 1885 nyarán nyitott néhány napra műtermet a Szép utcában az Eisler-féle házban, 19 majd ugyan ez év októberében Szadorf Mátyás nagyszebeni fényképész az Oskola utcában, a Krisztman Sándor-féle házban. 20 Tőle egy fényképet őriz a kiskunfélegyházi levéltár, amely a Sarlós Boldogasszony templom tetőzetének javításakor és a toronygomb felújításakor, a felállványozott templomról készített. A következő években több budapesti fényképész reklámja olvasható, mint Boross és Ragács (1886), Révay J (1896), Barna Hugó (1896). Kiskunfélegyháza első helyi fényképészének Szőke Antal tanítóképezdei rajztanárt tartjuk, aki 1876-ban telepedett meg a városban a Csongrádról áthelyezett tanítóképző tanári karával. 2004-ben már megjelent róla egy rövid megemlékezés, 21 amelyet újabb adatokkal tudtam bővíteni. Szőke Antal hirdetését nem olvashatjuk az egykori újságokban. A szemfüles újságírók tudósításaiból ismerhetjük meg tevékenységét és vállalkozásának a változásait. Amikor 1876-ban Félegyházára került, már fényképészeti műtermet működtetett Csongrádon. Az újsághírek szerint, 1883-ban a több éve sikeresen működő fényírdát „a legújabb szisztem szerint rendezte be", 2 majd 1886 szeptemberében megnyitja új és állandó fényképészeti műtermét a saját házában, a Szent János utcában, (a későbbi Andrássy utca 5. szám alatt, ma József Attila utca), aki „tíz év óta a közönség folyamatos pártoló elismerése mellett buzgalommal miveli" városunkban a fényképészetet. „E műter18 FÉLEGYHÁZA 1874. II. évfolyam 16. szám, április 19. 19 FÉLEGYHÁZI HÍRLAP 1885. június 7. 20 FÉLEGYHÁZI HÍRLAP 1885. október 25. 21 MÉSZÁROS Márta 2004. 19. 22 FÉLEGYHÁZI HÍRLAP 1883. február 25.
