Bárth János szerk.: Cumania 23. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2007)
Wicker Erika: Borsay Jenő régiséggyűjteménye
370 Wicker Erika c) Vörös József Fülöp réti kertjéből 2 edényfenék; d) Popé Pál kertjéből: 2 edény; 1 agyag orsógomb; és gyanta gyöngytöredékek; e) Béda Pál szurdoki szőlőjéből (találta Bohunek Kálmán bajai mérnök) 1 csiszolókő és az edénytöredék; f) Kusztor Imréné szőlőjéből (találta Borsai Jenőné úrnő) 2 kőbalta-töredék; g) Szalay József Horváth István és Penzsér János szőlőjéből 9 edénytöredék; h) Gál István udvarából való 1 edény; i) Urbán István szurdoki szőlőjéből I edényperem; j) Angyal Lajos szeremlei gazda homoki szőlőjéből 2 bronz pityke és 1 vas pántszeg; k) Sir ok József sumári birtokáról 1 csiszoló kő; l) Pál István kerjéből 1 rézgyűrű; m) Szórványos lelet a szurdokból: 1 kőtöredék; 58 edénytöredék; 1 tapaszrög; 2 zablatöredék és 1 lakat. " n Az előkerülés helyének pontos megnevezésével ellátott két lista felbecsülhetetlen értékű az észak-bácskai régészeti kutatás szempontjából, és egyben fontos feladatot ró a megyebeli régészekre. Ahhoz ugyanis, hogy a Borsay-gyűjteményben rejlő információkat a tudományos kutatás teljeskörűen feldolgozhassa, a jövő elengedhetetlen feladata lesz e lelőhelyek pontos helyének meghatározása a korabeli, 19-20. század fordulója táján készült településtérképek alapján. A közölt területekről - a jelzett névvel legalábbis - többnyire nem ismerünk más régészeti adatot. Bátmonostor környékén pl. közel 30 lelőhelyet sorol fel a két lista, ezek közül a bajai múzeum régészeti gyűjteménye csak a Szurdokpartról, 13 Pusztafaluból 14 és a Csacsihegyről 15 őriz leleteket. A bajai négy lelőhelyből a Jankó-dűlőben azóta egy középkori templom és temető került elő. 16 A nagybaracskai Piszkulán nincs tudomásom újabb bronzkori leletekről, de ma már bizonyosnak vehető, hogy itt volt Baracska-Il/Élbaracska középkori - kora újkori település. 17 A három szeremlei lelőhely pedig - ilyen néven - nem szerepel a mai nyilvántartásokban. A Borsay-féle és a múzeumi nyilvántartásokban szereplő lelőhelyek térképre vitele azonban jelentősen módosíthatja a jelenlegi képet. 12 GUBITZA Kálmán 1911. 56-57. 13 Szabados Márton tanyája: bronzkori sír. Kőhegyi Mihály jelentése. Cumania I. 1972. 235.; Szurdokpart: hódoltság kori rác-vlah temető. Kőhegyi Mihály ásatása, I960.; WICKER Erika 2004. 54-55. 26. lelőhely. 14 Árpád-kori, középkori település, Ágoston-rendi apátság. Kőhegyi Mihály és Biczó Piroska ásatása 1962-1986.; WICKER Erika 2004. 54. 25. lelőhely. 15 Későszarmata telepnyomok. Kőhegyi Mihály helyszínelése, 1961. Cumania I. 1972. 241. 16 Kőhegyi Mihály helyszínelése, 1958. TIM RA 60-3001.; WICKER Erika 2004. 48. 11. lelőhely. 17 A területen középkori település, templom és temető került elő. Sólymos Ede helyszínelése, 1952. TIM RA 2342001; Kőhegyi Mihály helyszínelése, 1961. TIM RA 235-2001.; RégFüz Ser.I. No. 15. 1962. 88.; Kőhegyi Mihály ásatási dokumentációja, 1970. TIM RA 235-2001; 1970. RégFüz. Ser.I. No. 24. 1971. 89-90.; WICKER Erika 2004. 82-83. 100. lelőhely.
