Bárth János szerk.: Cumania 23. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2007)
Wicker Erika: Borsay Jenő régiséggyűjteménye
364 Wicker Erika Az akkor éppen fennállásának 25 évfordulóját ünneplő Társulatot is meglepte a gyűjtő gesztusa, aki teljes, közel 2000 darabos gyűjteményétől vált meg a társulati múzeum javára. Nem véletlen, hogy az évkönyvek következő füzeteiben kiemelt szerepet kapott az adományozó és az adomány méltatása: ,,Gazdag adomány társulatunk múzeumának Borsai Jenő bátmonstori s. jegyző, társulatunk pártoló tagja ritka áldozatkészségnek adta tanújelét, amidőn évek hosszú során keresztül gyűjtött érem- és régiséggyűjteményét - társulatunk fennállásának huszonötödik évfordulója alkalmából - muzeumunknak ajándékozta. A nagyszerű ajándék sorozatában 1362 drb érmet és régi pénzt találunk; a régiségleletek száma pedig majdnem 400 drb. Ez utóbbiak helyi vonatkozásaiknál fogva kiválóan érdekesek, mert világosságot vetnek megyénk felső vidékének az őskortól a honfoglaláskorig terjedő történetére is. A becses gyűjtemény méltó elhelyezéséről gondoskodunk. Az adományt jövő füzetünkben közelebbről is ismertetjük. " 7 A Társulat 1909. április 18-i közgyűlésén Kozma László elnök a következő szavakkal köszönte meg a becses ajándékot: „Fölemelő az egyik esemény, [...] Bor say Jenő bátmonostori segédjegyzőnek azon előkelő cselekedete, hogy a maga által gyűjtött és rendezett, tulajdonát képező, tekintélyes régiség- és pénzgyűjteményét a Bács-Bodrog vármegyei történelmi társulatnak ajándékozta. Habozás nélkül megvált fáradozásainak, kedvteléseinek értékes gyűjteményeitől, megvált azon a magas áron, hogy velük és általuk közvetetlen muzeumunknak, közvetve pedig a műveltség terjesztésének érdekét hatékonyabban szolgálhassa. Az elhatározás indokainak nemessége nyilvánvaló. Erről a helyről ismétlem meg itt, most már a t. közgyűlés hozzájárulásával egészen hivatalosan mintegy azt a köszönetet, melyet az ajándékozó irányában, az ajándék felöl való értesülésem pillanatában, az öröm siettető érzései által indíttatva levélileg már kifejeztem. Őrizet alá vettük ezeket a csecsebecséket; gondunk lesz rá, hogy mindenek látván ezeket, ő róla minden időben megemlékezzenek, és hogy legyen példa az ő cselekedete mások előtt. " A Társulat múzeumának őre ekkoriban Gubitza Kálmán volt, régész, aki pontosan fel tudta mérni, mit jelentenek az immár közkinccsé vált felsőbácskai leletek Bács-Bodrog vármegye történeti kutatása számára. Nem véletlenül magasztalta az adományt lelkes szavakkal: „A negyedszázados évforduló kapuit zárjuk... [...] A múlt évi gyarapodás is méltóképpen kél versenyre a szerzemények előző évi eredményeivel. Az ajándékozók és az ajándékok hosszú listája tanúságot tesz arról, hogy vannak jó barátaink, vannak istápolt eszméinknek hivei, akik nem feledkeztek meg intézményünkről. 7 BBvmTTÉ 1908. XXIV. 183. „Vegyesek" rovat, aláírás nélkül. s BBvmTTÉ 1909. XXV. 1. f. 4. Kozma László elnöki megnyitó beszéde a BBvmTT 1909. április 18-i közgyűlésén. 3-6.
