Bárth János szerk.: Cumania 23. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2007)

Knipl István–Tánczos-Szabó Ágota: Volksbund szervezetek a Duna-Tisza közén – a zászlóbontástól a megtorlásig

Volksbund szervezetek a Duna-Tisza közén... 349 oka a félelem: a hiedelem szerint a halálfejes sapkarózsa viselése a besorozottak számára a biztos halált jelenti. A község felizgatott lakosságának hangulatát jól jellemzi - közli felettesével a hartai jegyző - hogy egy alkalommal a felindult tömeg megtámadta és megsebesítette a Volksbund vezetőit, mire a csendőrség kénytelen volt nagyobb rendfenntartó egységet kivezényelni a falu nyugalma érdekében.

185 A sorozáson a korábban a helyi Volksbund vezetői által összeállított és a hadügyminisztérium által korrigált listát használták, amelyen már nemcsak a Volksbund helyi tagjai szerepeltek, hanem azok is, akik az 194l-es népszámlálás alkalmával német nemzetiségűnek vagy német anyanyelvűnek vallották magukat.

1 Ekkor a 17-40 év közötti férfilakosságot sorozták be, a 40 év felettieket csak listára vették. A besorozottakat és a listára vett 40 év felettiek egy részét szeptember 15-20. között hívták be katonai szolgálatra.

187 Jelentős részük ekkor Bajmokra, majd Baja érintésével a Dunántúlra került.

188 Sokan már nem kaptak fegyveres kiképzést, sem rendes katonaruhát illetve felszerelést, és amint tehették, megszöktek az alakulatuktól, hogy hazatérhessenek otthonaikba.

189 Az eseményekre T. Molnár Gizella egyik adatközlője így emlékezett: „ 1944-ben soroztak be bennünket. A községházáról kaptunk egy idézést, a jegyző is aláírta, hogy menni kell sorozásra. Akkor még valahogy kimaradtam, elkerültem Császártöltésre, s oda jött utánam a papír, hogy menni kell, és a németekhez kell menni. En 19 éves voltam akkor, de volt ott 17-18 éves is, nem egy. A végén már erővel vitték ezeket a fiatal gyerekeket is. 1944. szeptember 16-án indultunk Bácskába, Bajmokra, onnan pedig Bácstopolyára. Kiképzés lett volna, de nem volt ott jóformán semmi, jöttek a bombázók minden nap. Azután jöttek a szovjet csapatok, és mi elkezdtünk szaladni viszszafelé. Egészen Alsó-Ausztriáig, a Mura környékére mentünk. Azután fogságba estünk. így volt az én katonaéletem, négy hónap kiképzés, négy hónap a fronton, négy hónap szovjet fogságban. " 190 BKMÖL V. 336. A hartai vezetőjegyző a dunavecsei főszolgabírónak. Tárgy: német behívási parancsok kézbesítése. 1944. augusztus 16. BKMÖL XXV. 17. B. 537/1946. - A névjegyzékbe számos olyan sváb lakos is felkerült, aki magyar népiségű és érzelmű volt, hiszen a lista elkészítése során - az előíró rendeletből kifolyólag - az összeállító bizottságnak nem volt lehetősége arra, hogy ezekre a tényezőkre vonatkozóan bármilyen megjegyzést tegyen. A községi elöljáróság így egyes falvakban - pl. Hartán - azon igyekezett, hogy a „magyar fajúak" lehetőleg lekerüljenek a listáról, a Volksbund tagjai viszont ne szerepeljenek magyar anyanyelvűként. BKMÖL V. 336. 22. biz. 1944. A hartai vezetőjegyző a dunavecsei főszolgabírónak. Tárgy: német sorozási névjegyzékek. 1944. július 1. BKMÖL XXV. 17. B. 268/1945., B. 433/1945., B. 434/1945., B. 437/1945., B. 454/1945., B. 456/1945., B. 463/1945., B. 866/1945., B. 526/1946., B. 1693/1946., B. 517/1947. HECKENBERGER Péter 1991. 85., illetve BKMÖL XXV. 17. B. 268/1945., B. 433/1945., B. 434/1945., B. 437/1945., B. 517/1947. HECKENBERGER Péter 1991. 85., illetve BKMÖL XXV. 17. B. 435/1945., B. 456/1945. - Egyik népbírósági vallomástevő leírása alapján a német katonaruha a következőkből állt: német sínadrág, zubbony, köpeny, derékszíj, siltes hegyivadász-sapka halálfejjel, Mauser karabély és szurony. BKMÖL XXV. 16. B. 58/1947. Beck István szóbeli közlését idézi T. MOLNÁR Gizella 1997. 289.