Bárth János szerk.: Cumania 23. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2007)
Knipl István–Tánczos-Szabó Ágota: Volksbund szervezetek a Duna-Tisza közén – a zászlóbontástól a megtorlásig
Volksbund szervezetek a Duna-Tisza közén... 345 sere, családi problémáik elől menekülve, vagy fenyegetések hatására (betörték az ablakait, megverték, a Bund vezetője közölte vele, hogy „az életével játszik" stb.) csatlakoztak önként az SS-hez. 153 A második toborzóakció 1943 júniusában kezdődött meg a falvakban. Megszervezésével területvezetőket bíztak meg. 154 Kezdetben a Volksbund vezetőségében aggályok merültek fel a toborzás sikerességét illetően, mivel - mint Basch június l-jén ki is fejtette - több kedvezőtlen körülmény is hátráltatta azt. Ebben az időben például sok, a második magyar hadseregben szolgáló honvéd szerelt le, akiken ijesztő háborús fáradtság vett erőt, s rossz híreket terjesztettek. További nehézségeket okozott, hogy az országban növekedett a németellenes hangulat, valamint, hogy az akció aratás idejére esett. A hazai németség körében elégedetlenséget váltott ki a segély alacsony összege, és az állampolgárság elvesztése is. Basch népcsoportvezető ekkor felvetette a kényszersorozás lehetőségét, de erre ekkor végül is nem volt szükség. A toborzások alkalmával a falvakban gyűlésekre került sor, ahol a környékbeli sváb falvakból érkezett gyerekek szavaltak, énekeltek, majd lelkesítő beszédek hangzottak el. 155 A belépni szándékozóknak először egy jelentkezési jegyzéket kellett kitölteniük. Az első sorozásra 1942 áprilisában Baján került sor. 156 Az alkalmas jelentkezők kiképzésben részesültek, 157 majd Bécsbe szállították, és különböző egységekhez osztották be őket, mindig gondosan ügyelve arra, hogy az egy faluból valók ne maradjanak egy csoportban. A bevonulókat minden esetben ünnepélyes keretek között búcsúztatták a települések lakói. A második akció esetében a sorozást 1943 nyarán és őszén bonyolították le. Az SS kötelékébe lépők „A magyarországi német népcsoport SS önkéntese " feliratú jelvényt kaptak. 158 A császártöltési Angeli házaspár visszaemlékezése szerint a toborzás az alábbi módon zajlott le: „Nagymise vagy kismise után odamentek az emberek vasárnap, az volt a gazdakör. Ott toborozták - na kérem szépen - az SS katonákat. Ez éppen olyan dolog volt, mint a János vitézben, mikor jöttek toborozni, egy asztal oda, két-három pasas volt. A legények jöttek, és önként jelentkeztek. Senkit nem kényszeríttettek. Élénken emlékszem a dologra. Önként jelentkeztek, általában a béreslegények, meg egyéb mások, akiknek nem volt, hogy mondjam, ilyen nagyobb vagyoni kötődöttsége, akAz önkéntes SS-ek között voltak olyan magyar származásúak is, akiket sváb barátaik beszéltek rá a jelentkezésre. Pl. BKMÖL XXV. 16. B. 175/1945. - Polyák L. bajai cigány, akit a magyar hadsereg katonai szolgálatra alkalmatlannak minősített, a falubeli fiatalok ez irányú élcelődése miatt jelentkezett önként. BKMÖL XXV. 16. B. 352/1945. A Bácskáért Sepp Speitzer felelt, Hugo Binder felügyelete alá pedig az ún. „Mitte" (Közép - Budapest környéke, Duna-Tisza köze, Tiszántúl) tartozott. L. TILKOVSZKY Lóránt 1978. 273. K. Antal, továbbá Angeli Mátyás és neje szóbeli közlése alapján. BKMÖL XXV. 17. B. 253/1945. és B. 1394/1948. A harci kiképzés mellett az önkéntesek politikai oktatásban is részesültek, ahol azt tanították nekik: „a német faj kiváló a többiek alacsonyrendűsége mellett, s ezáltal arra van hivatva, hogy valami rendkívülit produkáljon". BKMÖL XXV. 16. B. 22/1946. - A háború után bíróság elé állított egykori SS katonák a kiképzés helyszínéül Bécset, Lengyelországot, sőt Hollandiát is említették. TILKOVSZKY Lóránt 1974. 121-143.
