Bárth János szerk.: Cumania 23. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2007)

Knipl István–Tánczos-Szabó Ágota: Volksbund szervezetek a Duna-Tisza közén – a zászlóbontástól a megtorlásig

Volksbund szervezetek a Duna-Tisza közén... 343 ember volt, és mindig mondta: 'Volksbund Puaba Deutschland zu!' (Volksbund gyerekek vissza Németországba!)" 140 A jelentős számú magyar érzelmű sváb jelenléte ellenére nem szerveződtek meg a településeken a Hűségmozgalom helyi csoportjai {„nálunk ugyan nem alakult ki a Hűségmozgalom, de szimpatizáns tagja volt rengeteg"), amelyek szervezett kereteket adhattak volna az ellenállásnak. A településeken, főként Nemesnádudvaron ennek ellenére volt érezhető hatása a Hűségmozgalomnak, mivel a mozgalom megindulásának hírére 1942-ben többen is ki akartak lépni az egyesületből, s ezt a helyi vezetőség csak fenyegetésekkel tudta megakadályozni.

142 Tömeges kilépésekre csak a második és harmadik SS toborzás alkalmával került sor, ekkor a községek lakosai között meglevő ellentétek még súlyosabbakká váltak, illetve az ellentétek elérték a Volksbundot is, és belülről kezdték el bomlasztani. TOBORZÁSOK A KÖZSÉGEKBEN A WAFFEN SS RÉSZÉRE Az első két toborzóakció A második világháború előrehaladtával a helyi egyesületek legfontosabb feladatává a hazai svábok megszervezése mellett a német birodalmi hadsereg és azon belül is a Waffen-SS emberutánpótlásának a megszervezése volt. Az említett hadtestek súlyos háborús veszteségei szükségessé tették a német vezetés számára, hogy az utánpótlásba minél nagyobb tömegeket vonjanak be. Jelentős utánpótlásbázist és tartalékot jelentettek a Harmadik Birodalom számára a birodalmon kívül élő német kisebbségi csoportok. Ezek emberanyagának igénybevételéhez azonban államközi egyezményekre volt szükség. A magyar kormánnyal történt megegyezés aláírására 1942. február 12-én került sor. Ebben a kormány hozzájárult, hogy magyar állampolgárokat toborozzanak a német hadsereg számára. A toborzást a 18-30 év közötti férfilakosságra terjesztették ki, a sajtó és a nyilvánosság kizárásával. A toborzóakció megszervezését a Volksbund végezte. A toborzott katonák nem szolgálhattak Magyarországon, a hozzátartozók segélyezése és a toborzás költségeinek előteremtése pedig a német kormány feladata volt.

143 A fe gyveres SS-be jelentkezést kizárólag önkéntes alapon, kiskorúak esetében szülői engedéllyel lehetett megtenni, a bevonult magyar állampolgárok pedig elveszítették magyar állampolgárságukat.

144 A második toborzóakcióra a sztálingrádi súlyos vereség hatására került sor. A Német Birodalom a toborzás újraindítását illetve folytatását kívánta elérni, ez azonban csak hosszas tárgyalások és Horthy klessheimi látogatása után, 1943 tava40 K. Antal császártöltési lakos szóbeli közlése alapján. 141 K. Simon nemesnádudvari lakos szóbeli közlése alapján. 142 MOL VII. K-149. 1942-5 6008. 249. csomó, továbbá FEHÉR István 1983. 143 TILKOVSZKY Lóránt 1974. 35-39. 144 TILKOVSZKY Lóránt 1978. 185.