Bárth János szerk.: Cumania 23. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2007)

Knipl István–Tánczos-Szabó Ágota: Volksbund szervezetek a Duna-Tisza közén – a zászlóbontástól a megtorlásig

Volksbund szervezetek a Duna-Tisza közén... 331 Számos település esetében a Volksbundnak már volt valamilyen előzménye, működtek a Magyarországi Német Népművelődési Egyesület helyi csoportjai, a Volksbildungsvereinnak vagy Kultursvereinnak nevezett szervezet sejtjei. Ezek a kis csoportok alakulhattak át Volksbunddá 1939-1940, illetve a későbbiek folyamán, pl. Csatalján, Csávolyon, Felsőszentivánon, Garán, Katymáron és Vaskúton,

40 átvéve az „előd" örökségét és - sok esetben - tagságát is. A Volksbund szervezetek létrejöttét általában segítették a fővárosból vagy vidékről, pl. a Bácskából érkezett agitátorok. A hartai csoport alapításában - ha a népbírósági vallomásoknak hinni lehet - dunakömlődi bundisták vettek részt.

41 Előfordult azonban olyan is, hogy a propaganda ellenére nem sikerült szervezetet létrehozni, mert az adott településen, jelesül Madarason nem volt elég tagjelölt.

42 A hajósi szervezet alapítási körülményeihez érdekes adalék egy 1940. szeptember 21-én keletkezett, a Hajósi Gazdakör feloszlatásáról készített jegyzőkönyv. A dokumentum tanúsága szerint a Gazdakör utolsó közgyűlésére a Volksbund hajósi helyiségében került sor. A tagok feloszlatáskor hozott döntése szerint a Gazdakör vagyonát a Volksbund hajósi szervezetének adják át. A szavazás eredményéből feltételezhető, hogy a Gazdakör tagjainak jelentős része már a Volksbund tagja lehetett, vagy legalábbis szimpatizált a szervezettel, mivel a vagyon átadásáról szóló határozatot a közgyűlés 32 igen és 2 nem szavazattal fogadta el.

43 A fentieket támasztja alá egy népbírósági perben olvasható tanúvallomás is, amely szerint a hajósi Volksbundot az ottani Gazdakör egyes vezetői alapították.

44 A HELYI SZERVEZETEK MŰKÖDÉSE Az csoportok taglétszáma Az alapítási dátumokon kívül érdemes kicsit elidőzni az egyes csoportok taglétszámával kapcsolatos kérdéseken, ebből is következtethetünk arra, milyen erős volt az adott településen a Volskbund befolyása. Természetesen ez esetben is nehéz pontos adatokat felvonultatnunk, eredeti névjegyzékeknek ugyanis szűkében vagyunk, így több esetben csak a népbírósági vallomásokból vett információkra, szóbeli adatközlők emlékeire, illetve spekulációkra támaszkodhatunk. A császártöltési szervezet taglétszámával kapcsolatban pl. a szóbeli adatközlők véleménye az, hogy a helységben az egyesület csak kevés taggal rendelkezett. Egyikük szavait idézve: „A Volksbund akkor lett, mikor bejöttek a németek, már előtte is kezdték egy kicsit, de a faluban nem voltak sokan, kevés volksbund tag volt, haragudtak a Volksbund40 Számos népbíróság előtt tett tanúvallomás támasztja alá ezeket az információkat. 41 BKMÖLXXV. 17. B. 601/1945. 42 BKMÖL XXV. 16. B. 292/1945. A vádlott a vád szerint meg akarta alakítani a madarasi bundot 1944-ben, de nem volt elég német, így végül a katymári bundba lépett be. 43 MOL K-I50 1942-VII-5-197747. 44 BKMÖL XXV. 17. B. 1043/1946.