Bárth János szerk.: Cumania 23. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2007)
Knipl István–Tánczos-Szabó Ágota: Volksbund szervezetek a Duna-Tisza közén – a zászlóbontástól a megtorlásig
326 Knipl István - Tánczos-Szabó Ágota a hangadókat, továbbá leírták azok társadalmi helyzetét. 19 A népszámlálási adatok tükrében a tárgyalt települések lakosságának etnikai összetétele 1941-ben a következő képet mutatta: 20 Település Magyar Német Egyéb Összesen Bácsalmás 5311 (39,9%) 6870(51,6%) 1129(8,5%) 13310 Bácsbokod 2148(50,3%) 1531(35,9%) 583 (13,7%) 4262 Bácsborsód 1239(66%) 558 (29,7%) 78 (4,2%) 1875 Császártöltés 1047(28,5%) 2621 (71,4%) 2 (0,05%) 3670 Csatalja 321(11,6%) 2415(87,6%) 31 (1,1%) 2758 С sávoly 916(28,1%) 1863(57,3%) 474(14,6%) 3253 Csikéria 1164(56,7%) 390(19%) 496 (24,2%) 2050 Felsőszentiván 1840(64,6%) 391 (13,2%) 618(21,7%) 2849 Gara 716(16%) 2709 (60,6%) 1048(23,4%) 4473 Hajós 1062(20%) 4246 (79,9%) 3 (0,06%) 5311 Harta 2181 (37,5%) 3574(61,5%) 60(1%) 5815 Katymár 1183(23,7%) 2470 (49,5%) 1339(26,8%) 4992 Kunbaja 516(17,7%) 2385(81,7%) 19(06%) 2920 Nemesnádudvar 532(17,2%) 2555 (82,5%) 10(0,3%) 3097 Rém 1177(64,7%) 626 (34,4%) 17(0,9%) 1820 Vaskút 638(13,6%) 3846(81,7%) 221 (4,7%) 4705 21 Az anyanyelvi adatok alapján a vizsgált 16 település jelentős részén (11 községben) túlnyomó többségben voltak a német nemzetiségű lakosok, s még ahol kisebségben voltak is, eléri számuk a település lakosságának 13-36 százalékát. A hazai németség urbanizáltsági fokára jellemző, hogy a XX. század első felében mindössze 17%-uk élt városban, 83% pedig vidéken. 1920-as adatok szerint 56%-uk a mezőgazdaságban, 25%-uk az iparban, 15%-uk a kereskedelemben dolgozott, 4%-uk pedig értelmiségi foglalkozást űzött. 22 A témánk szempontjából legfontosabb réteg a vidéken élő mezőgazdasági foglalkozású kis- és középparasztok csoportja. A települések adottságai, lakosainak száma, életvitelük nagymértékben hasonlít egymásra. A településeken a mezőgazdaság a meghatározó gazdasági ág, s ebből kifolyólag a falvak lakosai is hasonló életmódot folytatnak. Erre az időszakra is aktuálisnak érezhetjük Hölbling Miksa alábbi leírását: „A német nép életmódja majd kivétel nélkül a földművelés. A háztartásra szükséges élelmet, gabonát, bur19 Ezek az adatok a téma tárgyalása során nem használhatók, mivel az adatlapok jelentős része megsemmisült a háború során (a tárolásukra szolgáló épület találatot kapott, a maradékkal pedig katonák tüzeltek), a megmaradt adatlapokat a háború utáni feldolgozás után megsemmisítették. L.: ŐZE Sándor 1994. 20 Történeti Statisztikai Kötetek: Az 1941. évi népszámlálás 2. kötet. 21 Ha az anyanyelvi adatok mellett megvizsgáljuk a lakosság 1941-ben rögzített nemzetiségi összetételét, feltűnő különbséget kapunk. Az eltérő anyanyelvi és nemzetiségi adatok közül Zorn Antal véleménye alapján az anyanyelvi adatokat tarthatjuk a valósághoz közelebb állóknak, (ZORN 1992.) így csak azok közlésére szorítkoztunk. 22 MANHERCZ Károly 1998. 32.
