Bárth János szerk.: Cumania 23. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2007)

Knipl István–Tánczos-Szabó Ágota: Volksbund szervezetek a Duna-Tisza közén – a zászlóbontástól a megtorlásig

324 Knipl István - Tánczos-Szabó Ágota esbauerschaft), a Faj és Népességpolitikai Hivatal (Amt für Rassen und Bevölkerungspolitik), továbbá a Német Ifjúság (Deutsche Jugend).

9 A hivatalok nagy része azonban nem folytatott semmilyen tevékenységet, Basch Ferenc szavaival élve: „ ...ezeknek a hivataloknak afelé tulajdonképpen a megindulási működésen kívül más munkát nem végzett, a gazdasági hivatalok is csak elméletben működtek, de a népinémetségfelé mezőgazdasági vagy egyéb téren felvilágosítással szolgáltak. " A Volksbund vezetése időközben elérte, hogy engedélyezzék a Deutscher Volksbote hetilapként való működését, illetve 1940. június l-jével a Jungenkamerad nevű ifjúsági lap működését is. Ezen sajtorgánumok révén lehetővé vált a Volksbund számára, hogy propagandáját kiterjeszthesse a kisebb falvakra is, eljuttatva oda a propagandaanyagokat. Az egyesület megalakulása után a politikai életben is részt kívánt venni, annak ellenére, hogy erre a tevékenységre az alapszabály nem adott lehetőséget. Erre az 1939. évi választások adtak alkalmat. A Volksbund és a kormánypárt, vagyis a Magyar Elet Pártja között választási megállapodás jött létre, amelynek értelmében, a kormánypárt színeiben három volksbundista képviselőjelölt is indulhatott. E megállapodás alapján a bonyhádi választókerületben dr. Heinrich Mühl, a mohácsiban dr. Konrad Mischung, a Bács-Bodrog megyei listán pedig Jakob Brandt indulhatott a kormánypárt jelöltjeként. Közülük Mühl és Brandt jutott be végül a parlamentbe, s így a Volksbund, ha közvetve is, parlamenti képviselethez jutott.

12 A háború kitörésekor az egyesület tevékenységét korlátozták, ebben változást a bécsi népcsoportegyezmény aláírása körüli viták hoztak. A világháború kitörésekor felfüggesztették az egyesület működését, csak 1940 júniusában, tíz hónap után indul újra. Ekkortól újra engedélyezték helyi csoportok alakítását is, a kormány pedig tárgyalásokat kezdeményezett a Volksbund vezetőségével, a fennálló problémák megoldására. Basch és az egyesület vezetése ekkor egy kívánságlistát terjesztett a kormány elé, amely az alábbi kéréseket tartalmazta: A német községek óvodáiban német legyen a foglalkoztatási nyelv. A népcsoport létesíthessen saját óvodákat, A típusú iskolákat (anyanyelvű oktatás, a magyar csak tantárgy), óvónőképzőt, tanítóképzőt, három polgári iskolát és egy gimnáziumot. Az 1924. évi II. te. végrehajtását, amely előírja a köztisztviselők számára az anyanyelven történő érintkezést a kisebbségekkel. A német falvakban a leventeképzés nyelve német legyen, a vezényleti nyelv azonban maradhat magyar. A honvédségnél szüntessék meg a németekkel való rossz bánásmódot, ne erőltessék a névmagyarosítást. Szabad tevékenységet és egy napilap azonnali engedélyezését kérik. A gazdasági hátrányokat szüntessék meg, engedélyezzék egy gazdasági lap megjelenését, támogassák a német szövetkezetek szervezését. A vallási élet nyelve a német községekben 9 MANHERCZ Károly 1998. 35. 10 SEE WANN, Gerhard - SPANNENBERGER, Norbert 1999. " TILKOVSZKY Lóránt 1978. 72. 12 TILKOVSZKY Lóránt 1978. 55.