Bárth János szerk.: Cumania 23. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2007)
Knipl István–Tánczos-Szabó Ágota: Volksbund szervezetek a Duna-Tisza közén – a zászlóbontástól a megtorlásig
322 Knipl István - Tánczos-Szabó Ágota zetünkben ... Nem hagyjuk magunkat többé megfélemlíteni és tétlenségre kárhoztatni a „pángermánizmus " olcsó jelszavával. " 2 Basch programbeszédéből kitűnik, hogy az általa elképzelt szervezet nem csupán kulturális célokat képvisel, hanem igyekszik a hazai németség egész életét megszervezni, befolyásolni. Ugyanakkor az utolsó mondatokat kihívásként is értelmezhetjük az illetékes magyar hatóságok felé, mivel nyílt harcot hirdetnek azok korábbi tevékenysége ellen. Az alakuló gyűlés után a kormány Baschék tudomására hozta, hogy abban az esetben, ha az alapszabályt az eredeti formában terjesztik be a minisztériumhoz ellenjegyzésre, nem járulnak hozzá az egyesület megalakulásához és működéséhez. Teleki egyértelművé tette, hogy a Volksbund nem lehet német népcsoportszervezet, hanem csak német kultúregyesületként működhet. 3 Basch ennek hallatára Berlinbe utazott, s onnan hazatérve, Berlin támogatását kihasználva elérte, hogy az egyesület alapszabályát lényeges változtatások után elfogadják. A változtatások alapja az 1879. évi egyesületi törvény volt, amely előírta, hogy minden egyesületnek csak egy tevékenységi köre lehet. 4 Ennek alapján töröltek az alapszabályból minden olyan pontot, amely túlmutatott egy kulturális egyesület céljain, illetve a népcsoport kifejezést minden esetben a „német nemzetiségű magyar állampolgárok" kifejezéssel helyettesítették. 5 A Volksbund esetében a tevékenység a kultúra ápolása és kulturális események szervezése volt. Az alapszabály engedélyezésére 1939. április 13-án került sor. Legfontosabb pontjai a következők: „2. §. Az egyesület célja: A magyarországi német nemzetiségű magyar állampolgárok kulturális érdekeinek előmozdítása és megóvása a népi életnyilvánulás minden terén. A hazához való ragaszkodás ápolása és erősítése. 3. §. A cél elérésére való eszközök: az egyesület, a magyar törvényekben biztosított szabadság alapján, a művelődési szükséglet keretében és a törvényes feltételek szerint, iskolákat tarthat fenn német nemzetiségű magyar állampolgárok gyermekei számára, kulturális tanfolyamokat, múzeumokat és közkönyvtárakat alapíthat és tarthat fenn, ösztöndíjakat és jutalmakat adományozhat, népi-, kézmű-, és képzőművészeti kiállításokat rendezhet, ismeretterjesztő-, zene-, ének-, és színműelőadásokat és népi ünnepélyeket rendezhet, német nyelvű sajtótermékeket adhat ki és terjeszthet, helyi és vándorkönyvtárakat létesíthet, tanulmányutakat szervezhet. A szövetség németek lakta településeken helyi csoportokat létesíthet. 5. §. A szövetség tagjai: 1. dísz-, 2. alapító-, 3. rendes vagy pártoló tagok. Alapító, rendes vagy pártoló tagok 18. évüket betöltött, iskolai fegyelem alatt nem álló, erkölcsi, hazafias és népi szempontból kifogás alá nem eső német nemzetiségű magyar állampolgárok lehetnek. Kiskorúak szülőik, illetve törvényes képviselőik beleegyezésével lehetnek tagok. Leányok pártoló tagnak 18 éven alul is felvehetők, 2 WEIDLEIN, Johann 217. 3 TILKOVSZKY Lóránt 1978. 47. 4 TILKOVSZKY Lóránt 1978. 51. 5 BELLÉRBélal981.
