Bárth János szerk.: Cumania 23. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2007)

Wicker Erika: Azonosságok és hasonlóságok az iszlám köznépi és a hódoltság kori rác-vlah temetkezési szokásokban

Azonosságok és hasonlóságok... 31 karhelyzetek felkeltették az ásatok figyelmét. Gaál Attila a dombóvári temető feldolgozásakor megjegyezte, hogy a temető jelenkori bolygatása miatt az alkarok olykor hiányoztak ugyan, „ a kartartások terén így is rendkívülien nagy változatosságot tapasztalhattunk. Mindkét alkar nyújtotts ágától kezdve, mindkét alkar saját felkarjára való visszahajlításáig minden helyzet előfordult, ideértve a két alkarra vonatkoztatható összes variációs lehetőséget is. " ' 7 Táblázatában összesen 29 fajta karhelyzetet dokumentált, csoportosítva ezeket férfi-, női és a gyermeksírokon belül fiú- és leánygyermekek temetkezései szerint. Az alapos vizsgálatok ellenére meg kellett állapítania, hogy „rendszert, vagy különösen jellemző kartartási helyzetet temetőnkben nem tudtunk kimutatni. " Mithay Sándor ugyancsak kiemelt figyelmet szentelt a győri temetőben megfigyelt változatos karhelyzeteknek: „nem kerülte el figyelmünket a halottak karjainak fektetése. [...] 1. a karok párhuzamosan feküsznek a testtel, 2. a kezek a medencén összekulcsolva 3. az alkarok derékszögben behajlítva, egymással párhuzamosan fekszenek vagy 4. az alkarok visszahajtva a nyak táján lehettek összekulcsolva, végül 5. csak az egyik kézfej volt a nyak táján." Táblázata alapján a sírok 63%-a a 3. csoportba tartozott.

199 A madarasi temetőben feltárt 21 sír 90%-ában is a deréktájon voltak az alkarok, többnyire keresztben, ritkábban az öl irányába helyezve, vállhoz való visszahajUtasukat csak a sírok hetedében figyelték meg.

200 A karhelyzet szempontjából vizsgálható csávolyi sírokra ugyancsak a karok deréktáji elhelyezése jellemző.

201 Hasonló képet mutat a bátmonostori temető is: az egyik vagy mindkét alkar vállhoz való viszszahajlítása csak egy-egy sírnál fordult elő.

202 Zalotay Elemérnek az első hitelesen feltárt katymári sírnál feltűnt „ a lelőhelynek egyéb érdekes sajátsága ", a karcsontok helyzete: „egészen újkori temetkezésnek tartottam a kezeknek a medencébe való hajlítása, s a csontoknak barnapiros színeződése és igen jó megtartása miatt. "

203 Sajnos a sírrajzok szinte teljes hiánya a pontos karhelyzetek rekonstruálását nem teszi lehetővé. A legtöbbször igen szűkszavú sírleírásokból annyi bizonyosnak látszik, hogy test mellett nyújtott karú temetkezés nem fordult elő; az elhunytak karjai általában az öl táján keresztezték egymást, esetleg a derékon keresztben, egymással párhuzamosan feküdtek, s igen sokszor fordult elő, hogy a 17 GAÁL Attila 1982. 165. „Párhuzamként értékelhető temető hiányában az összehasonlítás lehetőségével sem élhettünk. Mégis, mivel adataink a későbbiekben esetleg hasznosak lehetnek, a sírokra lebontott kartartási táblázatot az alábbiakban közöljük. " GAÁL Attila 1982. 166-167. 19 MITHAY Sándor 1985. 194-195. 10 Utóbbi három madarasi sír közül kettő padkásán kiképzett volt (103. és 105. sírok). Kőhegyi Mihály ásatási dokumentációja 1975 TIM RA, leltározatlan. " A Csávolyon feltárt 11-ből vizsgálható hét sír közül ötben a derék- ill. medencetájon voltak az alkarok, egynél az egyik kar a test mellett feküdt, egy másiknál csak az egyik alkart hajlították a nyakrészhez (5. sír). Kőhegyi Mihály ásatási dokumentációja, 1987 TIM RA, leltározatlan. 2 Bátmonostor 10. és 12. sírok. Bár mindkettőnél „gyékénybe" tekerés nyomait dokumentálták az ásatok, hasonló maradványokat más karhelyzetű temetkezéseknél is megfigyeltek. Kőhegyi Mihály ásatási dokumentációja 1980 TIM RA 82-2001. 3 WICKER Erika- KŐHEGYI Mihály 2002. 47.