Bárth János szerk.: Cumania 23. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2007)
Kürti László–Papp Klára: Méhészet Lajosmizsén
310 Kürti László - Papp Klára - Hogyan értékesítik a mézet? Milyen más melléktermék van még? NO: - A Pannonhonig felvásárlójának szoktam eladni. Először megvizsgálják. Minta vétel után nézik a sűrűséget, ha felfedezik a nyúlós költésrothadás spóráját, nem veszik át a mézet. A napraforgóméztől kezdve mindent elvisz a felvásárló, szeptember tájékán. A hírek szerint kínai mézzel keverték, a magyar mézet. A kínai méz kevésbé értékes, kis kaptárakban, éretlen mézet pörgetnek, hamar romlik, ha sok a víz benne fölforrhat. A betegségem előtt, 21 kaptár volt az akác és a vaddohány méz. A napraforgóméz 11 kaptár, ennyi volt a legtöbb. Tavaly már nem volt ennyi. Egy hordó méz, hajói teli van, kb. 185 kg. Most kevés volt, 2 hordó vaddohány méz és 1 hordó akác. Természetesen, ha országosan rosszabb a termés, akkor jobb az ára, többet adnak érte. Itt a háznál hagyunk egy kicsit, tavaly többet hagytam, mint most, alig van már belőle. Néhány család, 1-2 kg mézet szokott vásárolni. MT: - A magyar méhészeti ágazat nem csak most, hanem hosszú évek óta nagy válságban van. A magyar akácméz mindig Hungaricumnak számított. Először az volt a gond, hogy csak egy nagy felvásárló a Hungaronektár uralta és diktálta a felvásárlási árakat. Később több kft, szövetkezet és vállalkozó kezdett kereskedni. A felvásárlási árak között még sem jelentkezik említésre méltó különbség. Oka: hordós kiszerelésben értékesítik a mézet az Európai Unió országaiban, főleg Németország és Olaszországban, az üveges kiszereléssel szemben. Méz kiszerelőink egyáltalán nem fordítanak pénzt reklámra és marketingre, ez elsősorban az ő érdekük lenne. Mindehhez hozzájárul az Európai piacon megjelenő gyenge minőségű, de olcsó Ázsiai és Dél-Amerikái országok úgynevezett „asztali méz" minőséget sem elérő terméke. Meg kell említeni továbbá, hogy a 2003-ban mért adatok alapján, évente, fejenként, 32,8 kg cukrot eszik meg egy átlag európai, ezzel szemben 0,7 kg mézet. Nálunk magyaroknál ez sajnos, csak 0,4 kg/fő. Ezért szerveznek nálunk egyre több fórumon méz kóstolással egybekötött méz bemutatókat és vásárokat, ahol népszerűsíteni próbáljuk a méz fogyasztás egészségre kiható jótékony hatását. Az eltelt másfél évtized mézpiaci változásaiban a piaci és időjárási viszonyokkal együtt, néhány jó év után ugyanannyi rossz következett. Nagyon fontos tudni, a mai piacorientált világban, hogy a méhek nem csak mézet termelnek, hanem sok egyéb terméket is, amikből a méhész azt vesz el, amire a piacnak szüksége van. Amit a legjobb áron tud eladni. A virágpor termelésnek az emberi táplálkozásban is nagy szerepe van. Ma az egyik legjobb természetes erősítő anyag, főleg szoptatós anyák, csecsemők, a sportolók és a nehéz testi munkát végzők tápszereit egészíti ki. Mi is jó néhány éven keresztül foglalkoztunk virágpor termeléssel. A gond az volt, hogy nálunk az alma és a galagonya adta a jelentős virágpor menynyiséget. A környezeti hatások következtében, a galagonya és az akác virágzás szinte egybefolyik. A virágpor gyűjtése véleményem szerint legyengíti a kijáró bogarakat és fáradt bogarak gyengébben teljesítenek, nem tudnak eléggé felerősödni az akácra. Ezért hagytuk abba a virágpor termelést. A viasztermelés, a kiselejtezett lépek, valamint a pörgetésnél keletkezett sonkoj (födelezés) által keletkezik,
