Bárth János szerk.: Cumania 23. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2007)

Kürti László–Papp Klára: Méhészet Lajosmizsén

296 Kürti László - Papp Klára asszonyok meghatározó szerepét a méhészetben. Ez tűnik ki a Drabant család történetéből is: itt férj, feleség és a két fiúgyermek együtt, de külön kaptárokkal méhészkedett. Hasonlóan Hetzendorfer Pál és neje, majd Hasznosi Mihály tanító és családja együtt méhészkedett. A statisztikákból az is kitűnik, hogy egy kereskedő és több tanító is volt a méhészek között. Az adatokból nyilvánvalóvá válik az, hogy a Mizsey család, Németh, Csere, Hasznosi, Drabant és Terenyi családok közt már a két világháború közti időszakban is szerves kapcsolat létezett. Például Csere Gyula Mizsey Györgytől vette át a méhészeti egyesület vezetését, a Terenyi, Németh, Hasznosi, és Drabant családban a szülőkről a gyermekekre hagyományozódott a méhészet. A lajosmizsei méhészek képzését már a két világháború közötti időszakban szakavatott oktatók végezték. Ekkor szerzett képesítést az 1919-es születésű Terenyi Károly, aki a gödöllői magyar királyi méhészeti gazdaságban kéthetes méhészeti tanfolyamot sikerrel végzett el 1936-ban.

35 Hasonlóan, az 1950-es években is folyt a méhészek képzése: 1955-56-ban felesége, Terenyi Károlyné végzett méhészeti szaktanfolyamot Kecskeméten.

36 A folyamat lezárásaként: Terenyi Károly a Magyar Méhészek Egyesületétől 1987-ben Aranyokleveles Méhész kitüntető diplomát szerzett. A méhészek egyesületi formája közvetlen a második világháború utáni évekből ismeretes. Ekkor alakult meg a Lajosmizsei Méhészeti Egyesület 1948. március 7-én, melyen a nagy tiszteletben álló Mizsey Györgyöt választották meg elnöknek. Alelnök Csere Gyula, titkár Hasznosi Mihály, pénztáros Drabant János, ellenőr Tóth Antal és Terenyi Károly lett. Még könyvtárosuk is volt Csere Gyuláné személyében. Ketten a számvizsgáló bizottságban (Madár Imre, Szúnyog Mihály), ketten pedig választmányi tagok (Nagy József, Nagy Imre) lettek. Az alakuló ülésen elfogadták az alapszabályt és megállapították az éves tagdíjat 10 forintban. A 30 fős tagság egyharmada nő, és mintegy egyharmaduk nem lajosmizsei születésű volt. Az is kiviláglik az összeírásból, hogy Lajosmizse minden területén folyt méhészkedés: kisebb részben a belterületjobbára a külterületen (Mizse, Alsólajos, Közös, Szarkás-Felsőmizse, Bene, Beneszél, Berénybene). Legkevesebben a homokos talajú Felsőlajoson méhészkedtek. Az alakuló ülés jegyzőkönyvéből megtudjuk a tagság pontos összetételét: Lásd Látogatási Igazolvány, Terenyi Károly részére, Gödöllő, 1936. június 19-én kiállítva, Skultéti Jánosné Terenyi Ibolya tulajdona. Lásd Bizonyítvány Terenyi Károlyné részére, Kecskemét 1956. április 22-én, Skultéti Jánosné Terenyi Ibolya tulajdona.