Bárth János szerk.: Cumania 23. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2007)
Gaál Károly: Adatok a kiskunsági paraszti tógazdálkodás alakulásához
276 Gaál Károly Ezen nagykékesi veisz-formànak a fala mintegy 2-3 m hosszú és a víztől függően 120-150 cm magas. A falakat nem egy vonalba rakják be, hanem derékszögbe és a falak találkozási pontjába állítják be a karikát. A fentiek azt a látszanak igazolni, hogy azokon a tavakon, amelyeken kevés nád van, eltűnt a vejsze, viszont Tarjányi-tón, amelynek nádasa jelentős, eszközünk még megvan. A szigony Tavainkon egyetlen szigonyt sem sikerült találnom, illetve senki sem vallotta be, hogy ilyesmit használ. Nem látszik véletlennek, hogy nem léte ellenére is részletesen elmondták, hogyan szigonyoznak azok, akik ilyesmit megtesznek, mert ez nem becsületes halfogás. Ilyesmit halász sohasem csinálna, ezt csak a parasztok teszik, mikor halat lopnak. „Ahogy sütközik a hal, tetejébe vágja a villát és már meg is van." Ezt legtöbbször íváskor csinálják az orvhalászok. Az árvízlevezető kanális mentén ezt igencsak alkalmazzák. „Én szúrni nem szoktam, de látni láttam. Én nem tenném meg ezt egy hallal sem. Odaáll az ember a kanálispartra, egy hegyes vasvellával. A partról leszúrja a földbe, utána a vellával kidobja. Nagyon sok hal elszabadul és megdöglik. Ki lehet azt másképpen is fogni. A parasztok ezt másként látják, és szerintük minden halász szúr, de lehetőleg nem a magáéban." A horog Szabó Kálmán az erről a területről írt munkájában említi a csukahorgot. 6 Ezt a tavakon most hiába keressük, mert a vizekben csuka sincsen, meg horog sem hozzá. „Horgot semmifélét, sohasem használtam. Hallomásból tudom, hogy a Tiszán használnak fenekes horgot, meg mit tudom én, milyet. Én még sosem használtam. Nem kő ide. Nincs erre idő." Hasonló véleménnyel vannak a többiek is, akik a fenékhorgot ismerik, de náluk nincsen meg. A Péteri-tó halásza jónéhány horogfajtát ismer, ezeket a soroksári Dunán látta. Egyszer itt is rakott le horgot, de nem érte meg. Felhagyott vele örökre. A pecát ismerik, de nem tekintik halászhoz valónak. Mondják, hogy ők csak nevetnek, amikor a városiak jönnek szombaton vagy vasárnap. „Ez csak amolyan időlopás!" Emelőháló Téli halászeszköz. Azonos a tiszai halászok emelőhálójával. Itt emelinzk nevezik. Mintegy 175x175 cm méretű. A hálót két egymáson keresztbe fektetett ká6 SZABÓ Kálmán 1937.412.
