Bárth János szerk.: Cumania 23. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2007)

Bereznai Zsuzsanna–Schőn Mária: A hajósi sváb parasztság hagyományos munkakultúrája

252 Bereznai Zsuzsanna - Schön Mária TÉRKÉPMAGYARÁZATOK Az 1. (Hajós sárközi területei) térkép alapváltozatát Szalczer Antal vadász készítette a katonai térképtárból kikért anyag alapján 1997-ben, amikor a hajósi vadászterületet kijelölték, mely kimondottan csak a sárközi részeken található vadászleseket tünteti fel. A sváb elnevezések áttétele magyarra részben az ő munkája. A 2. térkép (Ártéri kertek) alapváltozata Hajós község településrendezési térképe, mely a településszerkezeti terv alapján készült. (Polgármesteri Hivatal, é.n.) A 3. térkép (A Bettlák maradványai az 1980-as években) alapváltozata: építészi helyszínrajz, 1981. A 4. térkép (Szőlők a hajósi határban) Ballá Antal 1793-as térképébe bejelölt hajósi szőlőterületeket ábrázolja- Szauter Terézia tanulmánya alapján. A volt Hild-pusztai Állami Gazdasághoz tartozó területet és a hajdani érseki uradalom határának kijelölését teljes egészében Szalczer István rögzítette a térképen. A térképen az uradalmi határt az 1945 előtti állapotnak, a Hildi utat a mai állapotnak megfelelően jelöljük. Az egész határban a legértékesebb földek a Sipsán és a Pfostán vannak - ezeket az érseki uradalom birtokolta -, valamint a Pfarrafeald (Papföld), a Leahrrfeald (Tanítói földek), a Nutarifeald (Jegyzőföld) és a Schualmaeischtrfeald (Kántorföld) területén. A hajósi lakosság meg kellett elégedjen a kis szigetszerűen kimagasló területekkel, ahol „ágyásokat" (Bettla) alakított ki. Ugyancsak kertszerű művelés alá vont parcellák helyezkedtek el a „kertek" (Gâta) elnevezés alatt. Az ármentesítések után a Kanális közelében lévő Gâta területén azonban nem kiskertek voltak, hanem szántók. Mivel korábban mellette volt a Gätamarascht ('Kertek-mocsár'), elképzelhető, hogy a Kanaálisnak a falu felőli oldalán is kiskertek lehettek, mint annak túloldalán. A templomtól jobbra kezdődő és a Fácánosi erdőn körbevezető, vastagon rajzolt rész mocsár, melynek neve Waldmarascht (szó szerint: 'Erdő-mocsár', de ezt a nevet nem használták sose). Az egész Fácánosi erdő 1938-ig erdő volt, akkor középen kiirtották a hatalmas fákat, és ma a közepe szántóterület. A mocsár részen mindmáig fák állnak a falun kívüli területen. A Fácános (Wald) az érsekség erdeje volt 1938-ig, ezért másik neve Fácánosi erdő (Fácánosr Wald). A hajósi táj kiemelkedéseinek elnevezése általában „hegy" (Bearg), holott gyakran még 5 méter magasságot sem érnek el.