Bárth János szerk.: Cumania 23. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2007)
Bereznai Zsuzsanna–Schőn Mária: A hajósi sváb parasztság hagyományos munkakultúrája
A hajósi sváb parasztság hagyományos munkakultúrája 227 A MUNKASZERVEZÉS KULTÚRÁJA A nádudvari sváboknak az a véleménye a hajósiakról: — Azok aztán tudnak együtt dolgozni! Mi nádudvariak meg csak magunkban tudunk dolgozni ...A hajósiak jól összedolgoztak. Még a téesz idején is... A parasztember életében nagyon fontos dolog volt a család munkájának megszervezése, a párhuzamosan végzett munkák összehangolása. A rossz szervezés miatt elmaradt földműves munkák nagy kárt, veszteséget okozhattak volna a családnak. Ha egy családnak nem volt meg a kellő számú munkaereje, a munka irányításához szükséges specialista vagy a megfelelő munkaeszköze, a kölcsönösség alapján kisegítették egymást. A paraszti gazdaság életét a gazda, a háztartási munkákat pedig a gazdasszony irányította. A családi munkamegosztást mindenki tudomásul vette. A munka megszervezésekor a gazda mindig fel tudta mérni, hogy az adott napon milyen munkák vannak soron, a család mely tagjának hol van feladata. Annak érdekében, hogy a halaszthatatlan, egy időpontra vagy időszakra szervezett közösen végzendő munkák a terv szerint végre is legyenek hajtva, sok esetben az élőmunkát vagy előredolgozást u9 is megtervezték. Azért, hogy az aratás napján mielőbb elkezdődhessen az érdemi munka, két nappal előtte megcsinálták a köteleket. De előfordult élőmunka a szállítási nehézségek kivédése érdekében is. A szegényeknek, akiknek nem volt kocsijuk, kis kupacokba törték a kukoricatörés napja előtt a kukoricát, és másnap az aznap letörttel hazaszállították. Ma is előfordul, hogy így előredolgozik a család. így a leszedett terményt egy fuvarral lehet hazaszállítani. Ez az élőmunka azért is történt, hogy a tervezett napon egészen biztosan elkészüljön a munka. Mások régen a szüretben végeztek sok élőmunkát. A szülők délután a pincébe vitték a megszedett szőlőt, ledarálták, valakinek itthon főzni és etetni kellett, a többiek kinn aludtak a szőlőben a tanyán, és estig szedték a szőlőt, néha teleszüreteltek egy hordót. A kocsira két hordó fért föl - emlékezett Schön Jánosné Fuszenecker Katalin. Az előre dolgozás további példája Agatits Istvánné Schön Júlia családjából: A kukoricaszedés előtti nap kimentek a földre, leszedtek két sort, mindjárt kivágták a kukoricaszárat, és utat csináltak a kocsinak. Kiszámolták, hogy hány sorról lehet összedobálni a kukoricát egy rakásra. Mert nem a kocsira dobálták a csöveket, hanem rakásra, le a földre. És mikor jött a kocsi, addigra le volt takarítva az a két-három sor, hogy a kocsi el tudjon menni. Mert azelőtt a kukoricaszárra is szükség volt, nem lehetett csak úgy összetiporni a kocsival, állatokkal. Mások ma is jól elöl járnak a szedéssel a csettegő előtti két sorban, a többi szedő pedig szedi a gép jobb és bal oldalán lévő sorokat. Élőmunkát végezni - vaararbada.
