Bárth János szerk.: Cumania 23. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2007)

Bereznai Zsuzsanna–Schőn Mária: A hajósi sváb parasztság hagyományos munkakultúrája

A hajósi sváb parasztság hagyományos munkakultúrája 199 kell, a szőlőket föl kell dolgozni, hogy bort lehessen csinálni. Es ugyebár ehhez pince kell. Be is fúrtak a hegy alá, elébe raktak présháznak egy kis kunyhót. És mivel Nádudvaron és Császártöltésen a pincék a házak mellett vannak, az öreg hajósi sváb azt mondta: - Itt Hajóson nem szabad a házak mellé építeni a pincéket. Ezeknek külön kell lenniük, legalább három kilométerre a falutól! - És miért? - Azért, hogy ha a férjek isznak, az asszonyok ne tudjanak utánuk menni, megzavarni őket. Hát, ezért van ez úgy elrendezve, hogy a pincék külön falut alkotnak. így alakult ki a pincefalu. Ez így egészen jó és praktikus. Természetesen a hajósi parasztok a kedvező domborzati adottságokat kihasználva alakították ki pincéiket a Hegynek nevezett löszfalba (Lueimboda) fúrva. „A hajósi pincefalu, mint tartozéktelepülés, gazdasági telephely szerepet töltött be a hajósi parasztság gazdálkodásában. Különösen a nagy kiterjedésű déli homokos harárrész számára jelentett gazdasági központot. A pince elsődleges szőlőfeldolgozó és bortárolóhely funkciója nyilvánvaló. Emellett azonban munkaeszköz-tárolóhelyként, munkakezdő és munkavégzőhelyként, éjszakai szállásként, különböző termények - alma, krumpli - tárolóhelyeként, a férfinép társas életének, vidám időtöltésének, borivó pihenésének színtereként egyaránt szerepet kapott a hajósi parasztság életében" - olvashatjuk Bárth János tanulmányában.

111 Az idézett hajósi néphagyomány szerint ezek a pincék már a betelepülés utáni években megépültek. A Pincefalu kiépülésének pontos időpontját nem ismerjük. Az 1728. évi hajósi betelepülőkkel megkötött érseki kontraktus 4. pontjában már szerepel a szőlőtelepítés kötelezettsége, valamint a 8. pont a bormérést is engedélyezi, már a szerződéskötés évétől.

112 Ha megindult a termelés, a bor feldolgozása és tárolása nagy gondot jelenthetett, még akkor is, ha kezdetben nem használtak sok feldolgozó eszközt. A faluban a magas vízállás miatt nem lehetett pincéket kialakítani, viszont a négy méter vastag löszréteg már képes biztosítani az ideális tárolási hőmérsékletet és páratartalmat. De azt a tényt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a hazai sváb pinceegyüttesek a magyartól eltérő sajátosságokkal rendelkeznek. S mivel a hajósi pinceépítészet is szervesen beleilleszthető ebbe a sorba - az egységes jelleg arra enged következtetni, hogy az óhazából hozott pinceépítészetet honosítottak meg az új hazában. Tehát a betelepüléskor a házépítések után a szőlőtelepítés valószínűleg azonnal megindult. A saját építésű pincék hiányában a kezdeti időszakban a lösztakaró alatt keresztülkasul húzódó barlangok is szolgálhattak a bor tárolására. Erre azonban se a népi emlékezet, se a szakirodalom nem utal. 111 BÁRTH János 2002. 156. 112 FLACH, Paul - PAUL, Josef 1976. 31-32.