Bárth János szerk.: Cumania 23. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2007)

Wicker Erika: Azonosságok és hasonlóságok az iszlám köznépi és a hódoltság kori rác-vlah temetkezési szokásokban

Azonosságok és hasonlóságok... 17 ötödük tájolása inkább ÉNy-DK-i.

93 Mindebből legfeljebb az olvasható ki, hogy az első két adat arányos az összes sír tájolási adataival, viszont minden ötödik ÉNy-DK-i irányú sírban volt hajtű. Ugyanígy nincs szabályszerűség a temető kevesebb mint tizedét kitevő koporsószeges sírok és tájolásuk között: felük NyK-i, harmaduk DNy-ÉK-i, ötödük ÉNy-DK-i irányú volt, és ahogy az a teljesen bolygatlan temetőrészeknél jól látszik, irányukat a környező sírhantokéhoz igazították. A tájolást és a temető egészét tekintve viszont feltűnő, hogy az inkább ÉNy-DK-i irányba mutató sírok a temetődomb délkeleti területén csoportot alkotnak, hasonló tájolás a temető más részein csak elvétve fordul elő. Fentiekhez hasonlóan e jelenség oka is ismeretlen, de mindenképpen figyelemre méltó, hogy a temető koporsószeges sírjainak közel fele ehhez a csoporthoz tartozik.

94 Ellentétes tájolású váz mindössze egyetlen egy volt: a felnőtt jobb oldalához, lábtól fektették 2-3 év körüli gyermekét. A katymári sírgödrök pontos irányát csak elvétve jelzik a publikációk, az egyes - és többnyire bizonytalan pontosságú résztérképek alapján „a temetkezések többé-kevésbé egységes Ny-K-i irányt mutatnak, olykor némi eltéréssel egyik vagy másik oldalra. " A bátmonostori és madarasi temető sírjai Ny-K-i tájolásúak, ÉNy felé csak kevés sír tér el.

97 A kérdéses pontosságú sírrajzok alapján DNy-ÉK-i irányba ásták a csávolyi temető összes sírját.

98 A dózerolás miatt szinte teljesen bolygatott mélykúti temető dombjának homokjában megfigyelhető néhány váz tájolása ugyancsak Ny-K-i ill. ÉNy-DK-i volt.

9 Csak az égtáj-adatokat ismerteti a bükkszállási publikáció: a vázak felének koponyája itt is ÉNy-on, közel 40%-é pedig Ny-on feküdt, a többi sír adata nem ismert.

100 A két nagy dunántúli temető, Dombóvár és Fonyód sírjai egységesen Ny-K-i irányúak voltak, olykor kisebb eltérésekkel ÉNy ill. DNy felé.

101 A tájolás szempontjából legérdekesebb győri temető közölt sírjainak csak főirányait ismerjük. Ezek alapján a sírok valamivel több mint fele DNy-ÉK-i, 3 Ny-K: 25., 31., 45., 50., 71., 337. és 352. sírok, DNy-ÉK: 132., 157., 167., 153., 158., 205., 351., 459., 470. és 481. sírok, ÉNy-DK: 24., 52., 60., 79. és 364. sírok. Polgár Zoltán ásatási dokumentációja 1995-1996. KJM RA 2002.1105.; Wicker Erika ásatási dokumentációja 2001-2003. KJM RA 2002.1114., 2003.1115., 2004.1116. 4 Mint már jeleztem, a bácsalmási temető vizsgálatánál mindig figyelembe kell venni, hogy véglegesen csak a 18. század végén zárták le. Elképzelhető, hogy éppen a koporsószeges sírok egy része tartozik a legkésőbbi periódushoz, de a lelethiány miatt ezeket egyelőre nem tudom elkülöníteni. 5 Bácsalmás 119. sír. A két halottat a leírás szerint „egyszerre, egy koporsóban temették el, melynek famaradványait sikerült megfigyelni. Mérete: hossza: min. 175 cm, szélessége: 40-45 cm. " Polgár Zoltán ásatási dokumentációja, 1995-1996. KJM RA 2002.1105.; Mivel a sír feltárása nem metszetbontással készült, és a sírban nem volt koporsószeg, kérdés, hogy ácsolt koporsóládáról vagy a padkatakarás famaradványáról van-e szó. 6 WICKER Erika-KŐHEGYI Mihály 2002. 41. 7 Kőhegyi Mihály ásatási dokumentációja, 1960. KJM RA 99.813; Kőhegyi Mihály ásatási dokumentációja, 1975. TIM RA leltározatlan. 8 Kőhegyi Mihály ásatási dokumentációja, 1987. TIM RA leltározatlan. 9 Wicker Erika ásatási dokumentációja, 1991. KJM RA 98.860 "KOREK József 1994. 181., 185-189. 1 A dombóvári „temető minden sírja NY-K-i tájolású volt, ellentétes irányításút egyet sem találtunk. " GAAL Attila 1982. 161.